Felmondott a tanári kar fele egy hajdúszoboszlói iskolában
Az iskola szerint a fluktuáció egy fenntartóváltás esetében természetes folyamat. Egy éve került az intézmény a református egyházhoz.
Az iskola szerint a fluktuáció egy fenntartóváltás esetében természetes folyamat. Egy éve került az intézmény a református egyházhoz.
Az egyetemről 21 hallgató ment el, „százas nagyságrendben” passziváltattak hallgatók, és húsz tanár mondott fel.
Jó lehetőség lehet a felsőoktatásba be nem jutott fiatalok számára az érettségi utáni szakképzés, annál is inkább, mert a kormány számos kedvezménnyel próbálja vonzóvá tenni ezt a tanulási formát.
A kormány célja a bírálatokkal ellentétben éppen az, hogy a lehető legjobb, rövidebb, de átjárhatóbb, alacsonyabb lemorzsolódást felmutató, még gyakorlatorientáltabb tanárképzést szervezze, állítja az Emmi köznevelésért felelős államtitkára, aki a HVG-ben 2021. július 28-án megjelent Középiskolás fokon című írásra írt válaszcikket.
Nem sok diáknak kell amiatt aggódnia, hogy egy évet veszteni fog, ha nem sikerült a felvételije, mert a július végén meghirdetett reményfutamban még be lehet jutni egyetemekre.
Hajnal Gabriella szerint nemhogy elhagyják a pályát a pedagógusok, de több tanár és óraadó van, mint korábban.
Tizenkét oktatási reformjavaslatot hirdettek meg.
Egy hónap alatt nőtt háromszorosára a díjazás.
A pedagógusképzés gyökeres átalakítására készül a kormány. Elvileg a lemorzsolódást kívánják visszafogni a képzés idejének és tartalmának csökkentésével. Sok szakember ellenzi a tervet, van, aki szerint egyetemes elbutuláshoz vezet.
Aznap éjfél a határidő, egy intézmény egyetlen képzésére jelentkezhetnek azok, akik eddig nem tették vagy a rendes felvételijük nem sikerült.
Ugyan nem az élbolyban, viszont a régióban csak Prága és Bécs előzi.
Tavalyhoz képest nőtt a felvettek száma, ám még mindig elmarad a korábbi évekbelitől. Agrár-, jogi és műszaki képzésekre sok helyen úgy töltik fel a helyeket, hogy nagyon alacsonyan húzzák meg a ponthatárokat.
A pedagógusképzés gyökeres átalakítására készül a kormány. Elvileg az egyetemi lemorzsolódást kívánják visszafogni a képzés idejének és tartalmának csökkentésével, de ez sokak szerint tévút, és csak a minőség romlásához vezet.
A Sophos új, tavalyi éves adatokat összegző tanulmánya szerint az elmúlt évben az oktatási szektorban okozták a legnagyobb károkat a zsarolóvírusok – itt volt a legtöbb támadás és a legmagasabb helyreállítási költségek.
Továbbra is alacsony az egyetemet végzett fiatalok aránya Magyarországon.
A kormányközeli intézet felmérése szerint a kormánykritikusok 56 százaléka is a kormánnyal ért egyet az LMBTQ érzékenyítés kérdésében.
492 pont volt a legmagasabb ponthatár: az ELTE matematika-olasztanár szakra csak egy embert vettek fel. A legnépszerűbb szakok között vannak a különböző gazdasági képzések, a pszichológia és a jogász szak, ezekre 400 pont alatt nem volt esély bekerülni. Máshol 280 pont is elég volt.
Este az Eduline-on a ponthatárok mellett friss statisztikák és elemzések is készülnek amikből megtudhatják, hol voltak a legmagasabb vagy éppen a legalacsonyabb ponthatárok.
A Covid–19 delta mutánsa az előző variánsoknál fertőzőbb, miközben a 12 éven aluli gyerekek számára még nincs jóváhagyott oltás. Vajon ilyen körülmények között kinyithatnak-e az iskolák? Ennek nézett utána a közszolgálati Deutsche Welle Németországban.
Petíció indult a Széchenyi István Általános és Kéttannyelvű Általános Iskolában a jelenlegi vezető mellett. A minisztérium "jobb jelöltre" vár.