Már a fiatalok is az oktatás helyzetét tartják az egyik legsúlyosabb problémának
Az eddigi ifjúságkutatásokban ez még soha nem merült fel, de a legfrissebb kutatásban már az egyik legfontosabb problémaként említik a 16-29 éves fiatalok.
Az eddigi ifjúságkutatásokban ez még soha nem merült fel, de a legfrissebb kutatásban már az egyik legfontosabb problémaként említik a 16-29 éves fiatalok.
Az ellenzéki párt az üres Karmelita előtt kordont bontott, majd a szintén üres Belügyminisztérium elé vittek egy koporsót is – ami a turistákat lepte meg a legjobban.
Egy ideje már Pintér Sándor közvetlen környezetében is beszédtéma, hogy a belügyminiszteri poszton változás várható, utódként pedig legújabban Gulyás Gergely nevét emlegetik. Az biztos, hogy a kormányfő és Pintér között korántsem felhőtlen már a viszony. Mindez a magánbiztonsági piacra is lecsapódik, ahol a belügyminiszternek a kilencvenes évek óta komoly befolyása van. Csakhogy éppen ezen a területen indult meg egy NER-es terjeszkedés is, és az öregeknek már nem osztanak lapot.
Az irányított és a szabad játék is előnyökkel jár az agytevékenységre, az utóbbi erősebben.
Csütörtökön bírálja el a Tempus Közalapítvány az egyetemek Erasmus+-pályázatait, azonban ha november végéig nem születik megállapodás az Európai Bizottsággal, akkor a modellváltó egyetemekkel nem fogják tudni megkötni a támogatási szerződéseket a 2023-2024-es időszakra. Vagyis ebben az esetben hiába minősít a Tempus nyertesnek egy egyetemet, a gyakorlatban az intézmény nem jut majd pénzhez. Ironikus módon, miközben a kormány minden fronton igyekszik bebizonyítani, milyen jó ötlet a modellváltás, mégis az állami egyetemek hallgatói és kutatói azok, akiknek a jelek szerint nincs mitől tartaniuk. Leszámítva a kormányzati nyomást.
Azoknak, akik 2017-ben kezdték meg a pedagógusképzést, az ötöde kezdett friss diplomásként iskolában dolgozni az előző tanévben.
Az egyik státusztörvény elleni tüntetés után fejezték ki így a véleményüket a demonstrálók.
Fel sem merült, hogy az iskolájából ne csatlakozzon mindenki a sztrájkhoz, még az igazgató is támogatta a tiltakozást, mondta hvg.hu-nak adott interjújában Lukács János kolozsvári gimnáziumi tanár, a sikeres romániai tanártüntetések résztvevője. „Szomorú vagyok a magyarországi eseményeket látva", mondta arról, hogy míg Romániában a pedagógusok a három hétig tartó sztrájkkal és tüntetésekkel elérték, hogy lényegesen megemeljék az ottani tanárfizetéseket, a magyar parlament a szakszervezetek, diákok, szülők és ellenzéki politikusok tiltakozása ellenére a napokban elfogadta a státusztörvényt.
Az egyetemnek elfogyott a pénze, a kormány pedig csak akkor ad, ha modellt vált.
A kerület polgármestere szerint politikai döntés született és ezért Németh Szilárdot okolja.
Miközben a céges továbbképzések ritkulásában is érezhető a megszorítások hatása, új fejlesztési irányok is megjelentek. Egyre gyakoribb, hogy a képzés a vállalati well-being csomag része.
Az egész évezredben nem volt ekkora egyeztetés, mint a státusztörvény megszavazása előtt – állította a köznevelésért felelős államtitkár.
A pedagógus, aki 2008 óta dolgozott az iskolában, egy magánintézményben folytatja.
Nem látszik, a roma érdekképviselet hogyan lesz képes folytatni tevékenységét.
Hogyan fog kinézni valójában a tanárok elvándorlása és hol jön képbe a szegregáció a státusztörvénnyel kapcsolatban? Miért a mostani válságban a legfájóbb a társadalmi mobilitás hiánya? Miért nincs olyan mosópor, amit az ellenzék el tudna adni? Novák Katalinnak vagy Harry Houdininek van több mozgástere? Ér-e bármit Bóka János profilja, ha előre kirántotta alóla a szőnyeget Orbán Viktor? És kivitelezhető-e egyáltalán ennyi akkumulátorgyár, fizikailag? Közéleti podcastunkban Ésik Sándorral, a Diétás Magyar Múzsa szerkesztőjével válaszoltuk meg az elmúlt fél év belpolitikai eseményeiből felvetődő, mégsem kellően körüljárt kérdéseit.
Kiadta a 2023-as Erasmus+ pályázatok nyerteseinek listáját a Tempus Közalapítvány, de ezen a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek egyelőre nem szerepelnek, őket csak feltételesen tudták támogatni. A tavalyi lista alapján azonban könnyű kiszámolni, hány diákot érinthet rendkívül rosszul, ha a magyar kormánynak szeptemberig nem sikerül egy olyan megoldást találnia a kuratóriumok összetételére, amire az Európai Bizottság is rábólint.
Csak akkor tudnak velük szerződést kötni a jövő évi csereprogramokról, ha arra az Európai Bizottság november 23-ig engedélyt ad. A nem modellváltó egyetemekre nem érvényes a korlátozás.
Már felkerülni is szép eredmény, a Quacquarelli Symonds ranglistája ugyanis 20 ezer intézményt vizsgálva válogatja ki a 3000 legerősebbet.
Csütörtökön bírálja el a Tempus Közalapítvány az egyetemek Erasmus+ pályázatait, ha azonban november végéig nem születik megállapodás az Európai Bizottsággal, akkor a modellváltó egyetemekkel nem fogják tudni megkötni a támogatási szerződéseket. Ironikus módon, miközben a kormány minden fronton igyekszik bebizonyítani, milyen jó ötlet a modellváltás, mégis az állami egyetemek hallgatói és kutatói azok, akiknek a jelek szerint nincs mitől tartaniuk. Kivéve persze a kormányzati zsarolást.
Korábbi munkahelyére, a svájci Bázelben működő Nemzetközi Fizetések Bankjához tér vissza a Budapesti Corvinus Egyetem lemondott rektora. Takáts Előd július végi távozása után az egyetem nemzetközi pályázaton keres új rektort. A Corvinust megrázó tavaszi vizsgabotrány, amely után egy etikai vizsgálat Takáts szerepét is vizsgálta, közben még hullámokat vet.