A Civil Közoktatási Platform felháborodott, hogy a törvény részleteinek egyeztetéséből kihagyták őket és nehezményezik, hogy továbbra se tudják, pontosan mennyivel és mi alapján emelkedhetnek a bérek.
Egyre többen fizetnek a felsőoktatásért, a Corvinuson van például olyan szak is, ahol 900 ezer forintot is elkérnek egy félévben.
Egy év alatt száznál több új iskolaőr állt szolgálatba, már 571 intézményben vannak jelen, de így is hiány van belőlük, mert a bruttó 300 ezer körülire emelt havi fizetés, bár sok pedagógusénál több, nem elég vonzó. A programban nagy a fluktuáció, három év alatt már 342-en hagyták ott a szolgálatot. Az is kiderült a hvg.hu által kikért adatokból, hogy az elmúlt tanévben az iskolaőrök 199 esetben intézkedtek, ebből 25 volt testi kényszer, emellett akadt egy-egy bilincselés és gázsprézés is. Gumibotozni egyszer sem kellett.
A modellváltás ennyi idő alatt még nincs hatással az egyetemek helyezésére a világrangsorokban, ám ha az Erasmus-ügyet nem sikerül hamar rendezni, az pár éven belül látványos romlást hozhat.
A természettudományos tárgyak a legkevésbé népszerűek mindenhol, a kormány pedig úgy dicsekszik a pedagógusnak jelentkezők számának növekedésével, hogy azt főleg az óvodai- és gyógypedagógusok teszik ki, a közoktatás pedig aligha kap utánpótlást.
A kormány rendeletben adott utasítást arra, hogy az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) fenntartásában működő két roma iskola közvetlenül kapja meg az állami támogatást, hogy megmaradhassanak.
A státusztörvény végrehajtási tervezetében az szerepel, hogy tanároknak – egyelőre nem lehet tudni, pontosan mire – esküt kell majd tenniük. Volt már ilyenre példa a magyar történelemben, sőt, a rendszerváltás után is volt terv arra, hogy legyen pedagóguseskü. Szerzőnk ezekre a történeti pillanatokra tekint vissza egy szűk 120 éves időutazás keretében.
Nem tudni, mi áll a döntés hátterében. A Narancs.hu egy korábbi nyomozást idéz fel, de senki sem utalt arra, hogy a két ügy között összefüggés lenne.
Ha a kompetenciafelmérés eredményeinek térképét nézzük, igazán akkor nézünk szembe a magyar közoktatás siralmas helyzetével. Ezek az eredmények ugyanis Budapesten is jelentősen romlottak, ott, ahol elvileg az oktatás színvonala és hozzáférhetősége még biztosított. Ehhez képest Gulyás Gergely mégis elővette a "cigánykártyát". Vélemény.
Megjelent a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezete. A tanári fizetéseknél a Belügyminisztérium óriási mozgásteret hagyott az iskolák fenntartóinak, elképzelhető olyan helyzet, hogy két, ugyanolyan sávba tartozó tanár közül az egyik majdnem háromszor annyit keres, mint a másik. A szakszervezet attól tart, hogy teljesen szubjektíven fognak arról dönteni, ki mennyit keres. Jön a küzdelem a tanárhiánnyal, és a tanári eskü is. Mutatjuk a részleteket.
A státusztörvény tervezetéből valamiért kimaradtak a bérezés részletszabályai, így nagyon furcsa helyzetek állhatnak elő a gyakorlatban.
A közalkalmazotti munkaviszonyban álló tanároknál azonban ennek semmilyen jogalapja nincsen – figyelmeztet a jogvédő szervezet.
Rettegünk a kábítószertől, de orrspray-, hashajtó- és altatófüggőből is lényegesen több van Magyarországon – és akkor még nem beszéltünk az alkoholról, a dohányzásról és az internetről. De mit kellene tenni, hogy a magyarok ne haljanak bele az addikcióikba, a mentális problémáikba és a megelőzhető betegségekbe? Közéleti podcastunkban Zacher Gábor toxikológust kérdeztük.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az évismétlők 2022/2023-as tanévben mérhető 5,2 százalékos aránya növekedés a 2021/2022-es számokhoz képest, ahol ez az arány 4,6% volt.
Egyelőre nem látszik nagy felmondási hullám, de sok tanár csak szeptember elején léphet.
Akiknek már van szakdiplomájuk, gyorsabban szerezhetnek az adott területen tanári diplomát. Bővül azoknak a képzéseknek a köre is, amelyekre épülve tanári képesítést lehet szerezni.
Nem is volt elég népszerű, nem is volt elég könnyű bekerülni, lazítottak a szabályozáson.
Varga Ferenc volt jobbikos független képviselő, a Pedagógusok Szakszervezete és a Roma Sajtóközpont is megszólalt az ügyben.
Nem először merül fel a nyári szünet megkurtítása Magyarországon.
A diákok kompetenciamérésének eredményei azt mutatják, hogy a távoktatás komoly károkat okozott a felkészültségben. Ráadásul az is kiderült, hogy a tanulók digitális készségei továbbra is gyengék.
