Egy nő nekiesik a szakadár erők embereinek, akik eljöttek, hogy a férjét besorozzák. A nő a szemükre hányja, hogy már szinte mindenkit elvittek, az ott élőknek pedig elegük van már a háborújukból.
A Szu-34M vadászbombázóra az oroszok által megszállt terület felett nyitott tüzet az orosz légvédelem.
Bár Vlagyimir Putyin többször is azt mondta, a világ népességének több mint fele Moszkva pártját fogja az orosz–ukrán konfliktusban, a valóságban igencsak megfogyatkozott a Kreml szövetségeseinek száma. Akik maradtak, komoly ellentételezést várnak a támogatásért cserébe.
Az orosz külügyminiszter egy interjúban vallott arról, hogy az invázió elindítása után a megkönnyebbülés érzése fogta el.
Bár a könnyen gyártható és olcsóbb drónok – ahogy arról egy szakértő nyilatkozott a német lapnak – aligha billentik el az erőviszonyokat Moszkva javára, mert drónokkal nem lehet háborút nyerni, ám nagy károkat okozhatnak velük az ukrán infrastruktúrában.
Az orosz vállalat ismét felhívta arra a figyelmet, hogy ha a turbina nem kerül vissza Oroszországba, az komoly kockázatot jelent az Északi Áramlat 1 működésében.
Az orosz elnök azt mondta, már Olaf Scholzot is figyelmeztette arra, hogy mindenképpen gázhiány fog kialakulni Európában.
Megugró infláció, recessziós félelmek, a dollárral szemben folyamatosan gyengülő euró, olasz kormányválság, orosz gázszállítások, sokfelé mozgó kötvényhozamok – számos probléma miatt fájhat az Európai Központi Bank (EKB) feje a mostani ülés előtt.
John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács vezetője szerint azonban Vlagyimir Putyin hiába próbálkozik a 2014-es forgatókönyv leporolásával.
A szabályozás egyelőre önkéntes alapú, azonban vészhelyzetben kötelezővé is tehetnék.
Az „ukrajnai titkos amerikai biolaboratóriumokat” vizsgáló orosz bizottság két képviselője igen furcsa eredményre jutott az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban.
Olena Zelenszka Washingtonba látogatott, az oroszok feloldhatják Ukrajna tengeri blokádját, Putyin pedig Erdogannak hálálkodik a tárgyalások közvetítéséért. Szergej Lavrov interjút adott.
Hány hónap kell majd ahhoz, hogy a német nagyvállalatok krémje felszólítsa az ukrán kormányt: legyen belátó és tegyen engedményeket Moszkvának – kérdezi Roger Boyes külpolitikai szerkesztő. Lapszemle.
Megint vétóval fenyegette a svéd és a finn NATO-csatlakozást Erdogan, újra Odesszát támadták az oroszok, míg Ukrajna újabb orosz lőszerraktárat semmisített meg. Putyin Iránba látogatott, az ukrán parlament megszavazta a főügyész és a biztonsági főnök kirúgását. Nem hisznek a németek a Gazpromnak, de az attól még terjeszkedik. Összefoglaló.
40 milliárd dollár értékben hajt végre olaj- és gázipari beruházásokat az országban a Gazprom.
A vezeték karbantartásának csütörtöki befejezése utáni megint megindul a gáz Európa felé a Reuters értesülése szerint, így elmaradhat az energiaellátási krízis, amitől az egész kontinens tart.
Amikor az alkotmány által éppen korlátozott Vlagyimir Putyin helyére beugrott az államfői posztra, még liberális reménységnek tekintették Dmitrij Medvegyevet, aki ehelyett előbb hűséges csinovnyik, majd mostanra a háborús fenyegetőzés szócsöve lett.
Tatiana Stanovaya Oroszország-szakértő szerint az orosz elnök akkor lesz a legveszélyesebb, amikor szembesül azzal, hogy egymásra épített stratégiai terveit nem tudja elérni.
Az egyik legnagyobb európai importőr, a német Uniper elutasította a kifogást.
Az EU által összeállított hetedik szankciós csomagba színészek és a putyinista orosz motoroscsapat, az Éjjeli Farkasok vezetői is bekerülnek.
