„A mesterséges intelligencia gyors fejlődése öt–tíz éven belül megkétszerezheti az ember élettartamát” – e jól hangzó ígéretet a Világgazdasági Fórum januári, davosi találkozójáról idézzük. Dario Amodei, a mesterséges intelligenciát fejlesztő amerikai Anthropic vezérigazgatója azért mert így fogalmazni, mert szerinte már most nagyon sok olyan, elsősorban biológiai innovációt látni, melyekből kiolvasható, milyen hatással lesz az MI az emberi életre.
HVG Ai5 – mesterséges intelligencia / 2025. tavasz
Megjelent a HVG mesterséges intelligenciával foglalkozó kiadványának ötödik száma. Itt olvashatja.
A duplázás csak elsőre tűnik kirívónak, a historikus adatokra visszatekintve szinte menetrendszerű, hogy időnként felfedez, kitalál az emberiség valamit, ami ilyen mértékben képes az élet hosszabbítására. Az Oxfordi Egyetem szakértői által gondozott Our World in Data platformon ellenőrizhető adatok szerint az 1900-as évek elején a születéskor várható globális átlagéletkor 32 év volt. Az ENSZ legfrissebb, 2024-es adatsoraiból már 73 év olvasható ki. Ez több mint kétszeres növekedést jelent 124 év alatt. Kevésbé messzire tekintve: még 1950-ben is csak 46,4 év volt a várható globális élettartam. A fejlődés nem kis részben a gyermekhalandóság leküzdésének köszönhető: a múlt század derekán még a 15 év alatti gyermekek 27 százaléka halt meg, napjainkra ez az arány 4 százalék körülire csökkent.
Az élettartam XX. századi kitolódása leginkább annak tudható be, hogy újfajta készítmények váltak elérhetővé. A populáció növekedésében is jelentős szerepet játszott a védőoltások megjelenése, amelyek olyan betegségre kínáltak gyógymódot, mint a diftéria (torokgyík), a kanyaró, a mumpsz vagy a rubeola (rózsahimlő), csökkentve a gyermekhalandóságot. És persze ott van a penicillin is, amely a múlt század első felében megnyitotta az utat az antibiotikumok fejlesztése előtt.
