Csak a steril kötés cseréje minden egyes nap több órát vesz igénybe. Némelyik sérült úgy néz ki, mint egy múmia: a teljes teste be van tekerve kötszerrel. A bőr védőfunkciójának hiánya miatt 35–40 fokra temperált betegszobára van szükség. Folyamatosan védekezni kell a fertőzések ellen. Egy beteg lekötheti egy ápoló teljes munkaidejét. Sorozatos műtétek követik egymást. Egy súlyos égési sérült mellett 24 órás szakorvosi ügyeletre is szükség van.
Ez csak egy része azoknak a követelményeknek, amelyeket a svájci szilveszteri diszkókatasztrófa után ismertet a svájci és a német sajtó. Ennyire speciális intenzív részlegekből nincs is sok, Svájcban legfeljebb húsz betegnek jut hely, ezért került sok sérült valamelyik német, olasz, francia, lengyel klinikára (fenti képünkön pedig Belgiumba). Erről gyorsan kellett dönteni: a súlyos égés után egy, esetleg két napig még szállítható a beteg, utána eluralkodnak az egész szervezetben azok a folyamatok, amely sokat rontanak az állapotán.
https://hvg.hu/360/20260106_Svajc-diszko-tuz-belobbanas-halalos-katasztrofa-Crans-Montana
A sérülteknél az első teendők közé tartozik, hogy a légzésüket megvizsgálják. A szájon, orron át bejutó tűz, füst, gáz hatása hamar okozhat olyan duzzanatot, amely elzárja a levegő útját.
Az égésközpontokban az ellátás kezdetén leveszik a maradék ruhát a sérültről, majd alaposan megtisztítják az égett felületeket. Ehhez különleges kádat használnak, amely mellett műtőfelszerelés is kéznél van, hiszen a beteg testébe égett ruhadarabok és szennyeződés eltávolításához gyakran vágni is kell. Az első napokban a beteg állapotának stabilizálása a cél, a műtétek csak később kerülhetnek sorra.
Ha a bőr mélyen megég, mérgező anyagok kerülnek belőle a vérbe. Az erek kitágulnak, szivárognak, és folyadékpótlás nélkül a beteg sokkos állapotba kerülne. Ezt égési betegségként is emlegetik, amely a szerencsétlenség után néhány órával kezdődik.
