#Pálinkás József


Kiöregedik a kutató szakma

Elsősorban a természettudományos területen várható a következő években az oktatói és kutatói karban a szakemberhiány.


Népszava: összevonnák az MTA kutatóintézeteit

Összevonnának akadémiai kutatóintézeteket, mert elkerülhetetlen az akadémiai kutatóhálózat megújítása, amit nemrégiben Pálinkás József, az Akadémia elnöke jelentett be az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetői Tanácsának ülésén – írja a Népszava a keddi számában.



Hogyan tarthatjuk itthon lángelméinket?

Tizenhatan nyertek ötéves tudományos kutató-csoportvezetői megbízásokat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) támogatásából. A győztesek egy része külföldről tér haza, hogy itthon érjen el újabb tudományos eredményeket.


Tizenhatan nyertek az Akadémia Lendület-programján

Az emlékezést kutató orvos, a fertőző betegségek leküzdésére törekvő virológus, vegyész, biokémikus, fizikus, nyelvész, őslénykutató és anatómus egyaránt megtalálható a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által idén harmadik alkalommal meghirdetett Lendület-program tizenhat nyertese között.




Magyar Nemzet: csődközelben az akadémiai kutatóhálózat

Az akadémiai kutatóintézetek nagyon közel állnak ahhoz, hogy likviditási gondjaik legyenek. Ha csődöt jelentenek, az egész magyar kutatás-fejlesztési rendszer veszélybe kerülhet - erről Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában.


Tarlósék átkeresztelnék az MTA előtti teret

Az MTA elnöke azzal indokolta a kezdeményezést, hogy a volt amerikai elnök "semmilyen történelmi összefüggésbe nem hozható" azzal a közterülettel, amelyen Széchenyi István alkotásai - az Akadémia, a Lánchíd, az első magyar dunai gőzhajóállomás - találhatóak.


Az MTA elnökének nem tetszik a Fidesz terve

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában üdvözölte azt a kormányzati elképzelést, hogy egy természettudományi tárgyból kötelező lesz az érettségi, a tankötelezettséggel vonatkozó tervekkel viszont nem ért egyet.



Pálinkás: „nincs támadás a filozófusok ellen”

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke nem kíván sem Heller Ágnes védőügyvédje, sem Budai Gyula kormánybiztos szárnysegédje lenni. Az fn.hu-nak adott, kedden megjelent interjújában az MTA elnöke leszögezte, hogy a filozófuspályázatokhoz kapcsolódó elszámoltatási ügyről megvan a saját kialakult álláspontja, amely nem esik egybe sem Heller Ágnes, sem a különböző sajtótermékek álláspontjával.




Pálinkás: „Önöket súlyosan félrevezették”

"Önöket súlyosan félrevezették általában a magyarországi helyzetet és különösen a tudományos élet helyzetét illetően" – reagált szerdán kelt válaszában a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Stevan Harnad, az MTA külső tagja, Robert Evans, az MTA tiszteleti tagja és mások által aláírt januárt 28-i nyílt levélre. A levél aláírói a Filozófiai Kutatóintézetet és filozófusokat érintő, a kutatási támogatásokkal kapcsolatos vádak miatt fordultak az Akadémia elnökéhez, s a magyarországi sajtószabadság miatt is aggodalmukat fejezték ki.


Pálinkás és Hoffmann a jó pedagógus életpályamodelljéről

A jó pedagógus életpályamodell biztonságot ad, kiszámítható és megteremti az anyagi és társadalmi megbecsüléssel együtt járó előmenetel lehetőségét - hangsúlyozta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a témában szerdán rendezett fővárosi tanácskozáson.


Bevált a Bologna-rendszer, kár lenne eltörölni – interjú Mészáros Tamással

Általában bevált a Bologna-rendszer, az osztatlan képzés visszaállítása nem tűnik jó ötletnek. Számos sebből vérzik a felsőoktatási-törvény eredeti formája, remélhetően az új változat már tükrözi az egyetemi rektorok , illetve az oktatási szakemberek nézeteit is - minderről Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora beszélt a hvg.hu-nak.



„Hellerék”, a korpa meg a disznóól

Ki kapjon, és ki kapja a legtöbbet? – a jelenlegi elosztó-kirovó rendszerben hosszú évek óta visszatérő kérdése ez a politikai gazdasági, kulturális döntéshozóknak, grémiumoknak. Az is köztudott, hogy ilyenkor gyakran pártérdekek, ismeretségi körök, egyéni szimpátiák alapján hozzák meg a döntéseket. Általában a „mi kutyánk kölykei” jutnak zsírosabb falatokhoz a közkondérokból (mások szerint a vályúból).