Az Iparkamara felmérése szerint a vállalkozások kedvezőbbnek ítélik meg üzleti helyzetüket, mint fél évvel ezelőtt, korábban egy globális felmérésből is az jött ki, hogy a magyar vállalkozók optimistábbak a globális átlagnál. Kár, hogy az élet egyelőre rácáfol erre az optimizmusra.
Úgy látszik, nem volt elég az éves kamarai tagdíjjal lehúzni a vállalkozókat, a Parragh László vezette kereskedelmi és iparkamarának (MKIK) a cégregisztrációs bevételekre is fájni kezdett a foga. A Világgazdaság számításai szerint ez évente 2-2,5 millliárd forintos pluszbevételt jelenthetne.
Nagyon sokan utálják a kötelező kamarai tagdíjat, és úgy érzik, cserébe nem nagyon kapnak hasznosat. Még a fizetős adatbázisokat is jobbnak gondolják a könyvelők, adótanácsadók, a NAV adatbázisa pedig mindent visz. De akkor mit csinál nagyon sokszor ötezer forintból az MKIK?
Még a kereskedelmi kamara elnöke sem tud róla, a kormány azonban hamarosan tárgyalhatja.
Az etológus szerint rossz irányba változik a magyar oktatás, nem inasokat kellene nevelni, ahogy azt Parragh László súgja a miniszterelnöknek, hanem például jó informatikusokat. Itt viszont inkább stadionok épülnek, amitől ráadásul a magyar foci sem lesz jobb. Aki ezt hiszi, valamit nem ért a világból. „Hát, ez a valaki történetesen a miniszterelnök” - teszi hozzá.
Az egész átgondolatlan, tisztességtelen, nem korrekt javaslat – véleményezte a férfiak negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulására vonatkozó kezdeményezéseket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezésére a kormány 2014-ben több olyan intézkedést is hozott, amelyek együttesen 120-150 milliárd forinttal javítják a vállalkozói szféra helyzetét, ami kedvezően befolyásolja a 2015. évi kilátásokat - mondta Parragh László, az MKIK elnöke.
Orbán Viktor átmenetileg lemondott az internetadó jelenlegi formájában való bevezetésétől, azonban továbbra is kíváncsi arra, hova lesz az "interneten keletkező hatalmas extra profit". Hogy az internetről szóló nemzeti konzultáció végeredménye mi lesz, és utána kiket érint a sarc, egyelőre nem tudni. De addig is segítünk a kormánynak megfejteni, hogyan működnek az internetes vállalkozások, és egyébként mennyire vágná tönkre a netadó bármilyen formában a cégeket és a szolgáltatókat.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint meg kell tanulni, hogy hitelből nem teremthető tartós növekedés, az uniós forrásokat pedig gazdaságfejlesztésre kell fordítani.
Magyar parlamenti delegáció utazik Iránba október végén. Úgy tudjuk, valójában exportlehetőségekről tárgyalnak majd.
A magyar állam 55 millió eurót fizetett az MKB részvényeinek 99,99 százalékáért, míg a Bayerische Landesbank vállalta, hogy az átadás előtt 270 millió eurós tőkerendezést hajt végre a bankban. Az igazgatóságba és a felügyelőbizottságba már hétfőn beültettek számos állami embert, például az első Orbán-kormány idején a miniszterelnök tanácsadói közé tartozó Parragh Lászlót. Az MKB elnök-vezérigazgatója viszont maradt ugyanaz.
Ennyit kaszált eddig a kamara. Ne nekik dolgozzon az adóhatóság, hanem ellenük!
Éves rendes küldöttgyűlését tartja május 28-án a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, ahol a napirendi pontok között megtárgyalják a kamarai rendszer továbbfejlesztésére szóló javaslatot is, ennek részeként a kötelező kamarai tagságra vonatkozó előterjesztést.
Az MKIK elnöke Parragh László két olyan cégben érdekelt, amely nem fizette be a kamarai regisztrációs díjat. A regisztrációs díj bevezetése óta folyamatos téma, hogy a vállalkozások nagy része nem hajlandó befizetni a hozzájárulást, és az elnök korábban azzal fenyegetőzött, hogy a vonakodó társaságok törlését is kezdeményezik.
Ismét itt a régi az ötlet: lépjen be minden vállalkozás a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarába. Az elképzelés lényegében csak az MKIK vezetőinek tetszik, de nekik a jelek szerint nagyon. Most új ideológiát gyártottak hozzá. Hogy aztán egyszer megkérdezik-e erről a vállalkozásokat is, azt továbbra sem tudni. Mindenesetre utóbbiak fizetnek már most is, nem is keveset, és leginkább a semmiért.
Orbán, Lázár és az iparkamara elnöke kedden megállapodtak egy megállapodásban.
Nem mondják meg, mert szerintük nem látnak el közfeladatot.
Itt az élősködés a nyerő. Schmitt, Kumin, iparkamara: ők tudják, hogy lesz a senkiből valaki.
A magyar társadalom rendszerszinten lemond egy-egy generáció 20-30 százalékáról – nagyjából így összegezhető a szakiskolával foglalkozó szakemberek véleménye. Bár a napokban megjelent hírek nem teljesen igazak az esztergomi iskola bukási arányairól, ott is, és az egész országban is tragikusan felkészületlenül érkeznek a gyerekek a szakiskolákba. Az új rendszer pedig végképp lemond a fejlesztésükről.
