Nekiment a kormány foglalkoztatás- és gazdaságpolitikájának a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László komplex programot követel a kormánytól a munkaerőhiány csökkentésére. Különben az áhított 4%-os GDP-növekedésből nem lesz semmi.
Számuk majdnem megduplázódott tavaly, de ez is kevés.
"Nem mondok számot, mert irritáló lenne" - válaszolja a jövedelmét firtató kérdésre Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az egykori csempekirály szerint amit a felesége az MNB monetáris tanácsának tagjaként keres, az aprópénz a háztartásban. A HVG Portré rovatában készült beszélgetés hosszabb változatából kiderül az is, hogyan szerezte Parragh az első millióját a '90-es évek elején, amikor az átlag magyar vállalkozó még susogós mackónadrágban és makkos cipőben járt, az alaptőke pedig a nyakában lógott aranyláncként.
Korrupciómentesnek kell lenni, ezért biztos anyagi háttérre van szükség – mondta az MKIK-elnök arról, hogy a felesége a Monetáris Tanács tagja. Parragh László arról is beszélt a HVG Portré rovatának, hogy irritáló lenne a szám, amennyi pénzt keres.
Ha valaki jó a szakmájában, sikerrel szerepel országos szakmai versenyen, annak legyen nyitott a felsőoktatás, könnyebben léphessen be oda – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
„Élethosszon át tartó tanulás” – ilyen tőle meglepő kifejezéseket mondott például. Vélemény.
Parragh László szerint az szja mellett a szocho is lehetne egy számjegyű.
Demján Sándornak köszönheti a Soroksári út a mostani arculatát, érdemes volna megfontolni, hogy róla nevezzék el - mondta Parragh László.
Kis migránsozás és sok-sok ígéret, amelyeket a kormány mostani irányvonalával lehet elérni – a magyar gazdaságpolitika irányítói az MKIK évnyitóján vázolták fel gazdasági elképzeléseiket. Nyugdíjemelés, a Tungsram, az Ikarus és a Medicor felvirágoztatása és teljes foglalkoztatottság is van a tervek között.
Nem elég a lesújtó NGM-jelentés, még a kamara volt oktatási igazgatója is azt mondta, nem jól működik a szakképzés, az elnök pedig nem ért hozzá. Parragh László kamarai elnök szerint nem igaz, hogy ő ne értene ehhez.
Szilágyi János tizennégy év után 2016-ban mondott fel az iparkamaránál, mert azt látta, kizárólag a kormányzati elképzelések érvényesülnek, és nincs szükség gondolkodó szakemberekre.
A kamara elnöke szerint "aki velünk nem ért szót, az nem képes sikeresen kormányozni".
A kamara elnöke nem bánta meg, hogy az ő javaslatára vitték le a tankötelezettség határát, és arról is beszélt, szeretné, hogy a középiskola előtt is felvételizzenek a gyerekek.
Nem tudjuk megjósolni, mi vár a negyedik ipari forradalom nyomán a mai gyerekekre, az oktatásnak arra kell képessé tenni őket, hogy alkalmazkodni tudjanak a ma még nem is látható világhoz. Az iskola funkciói a közeljövőben alapvetően megváltoznak, az egyéni tanulói utak, a bármilyen helyzetben felhasználható készségek kerülnek előtérbe. Radó Péter oktatáskutató a napokban megjelent kötetében megjegyzi, a magyar iskola ma alkalmatlan arra, hogy be tudná fogadni a jövő iskolái felé mutató kezdeményezéseket.
Balog Zoltán minisztériuma olyan, mint az a szülő, aki megdicséri a gyereket bizonyítványáért, mert van olyan tárgy, amiből nem bukott meg, az elégetlenekről pedig nem vesz tudomást. Viszont képesek azzal is elbüszkélkedni, hogy feldarabolták saját torzszülöttjüket, a Kliket.
Gimnázium vagy szakiskola? Egész más válaszokat adnak a szülők, mint a kormány.
A magyar gazdaság munkaerőpiaci tartalékai erősen fogynak, a belső utánpótlás a közigazgatásban dolgozókból, a közmunkások és a mikrovállalkozások köréből származhat, ahol szektoronkét 100-200 ezer fős tartalék rejlik - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke Esztergomban, a megyei kereskedelmi és iparkamara (KEMKIK) mesteravatóján.
Varga Mihály tud róla, hogy az NGM 100 ezer felnőttől venné el a nyelvtanulás lehetőségét?
A magyar felnőtt lakosság kétharmada nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem – ez a kiábrándító valóság. A helyzet javítására 15 milliárd forintot biztosított az Európai Unió, ám a programra már csak az összeg harmada áll rendelkezésre. A többit multicégek kapnák tanműhelyek kialakítására, amiből nyelvtudás nem lesz.
A francia munkanélküliségi adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a diplomások és a legalább érettségivel rendelkezők közül sokkal kevesebben szorulnak az állam támogatására, mint az alacsonyabb végzettségűek körében. Intő jel lehet ez azoknak a magyar oktatáspolitikai guruknak, akik a szakmai képzések mindenhatóságát hirdetik.
