Lesz, akinek a végső sallert jelenti bármilyen internetadó
Orbán Viktor átmenetileg lemondott az internetadó jelenlegi formájában való bevezetésétől, azonban továbbra is kíváncsi arra, hova lesz az "interneten keletkező hatalmas extra profit". Hogy az internetről szóló nemzeti konzultáció végeredménye mi lesz, és utána kiket érint a sarc, egyelőre nem tudni. De addig is segítünk a kormánynak megfejteni, hogyan működnek az internetes vállalkozások, és egyébként mennyire vágná tönkre a netadó bármilyen formában a cégeket és a szolgáltatókat.
"Választ kell kapnunk arra a kérdésre, hogy az interneten keletkező hatalmas extra profit hova lesz, és nem lehetne-e annak egy részét itt tartani Magyarországon, és bevonni a költségvetésbe" - Orbán Viktor mindezt azok után mondta a pénteki rádióinterjújában, hogy a jelenlegi formájában nem akarja bevezetni az inertnetadót. Merthogy nem kommunisták, sőt az érvelésüket nem értették meg az emberek, de majd a nemzeti konzultáció erre megoldást jelent. A kormányfő tehát nem vonta vissza véglegesen az internetadó tervét, előreláthatóan átalakítja majd. Ugyanez vehető ki Deutsch Tamás konzultációval megbízott szavaiból is, aki szerint arra kell keresni a választ, hogyan lehet elfogadható módon bevezetni az internetadót.
Hogy megspóroljuk az államnak a nemzeti konzultációra szánt egymilliárd forintot, összegyűjtöttük a netes vállalkozások, szolgáltatók, kisebb cégek véleményét, tapasztalatait arról, mit okozna számukra az internetadó bárminemű bevezetése.
Az ötezer forint is sok, de az elv a lényeg
„Nem is arról az 5 ezer forintról van szó, amit havonta be kell fizetnie a vállalkozásomnak, hanem azokról, akik emiatt takarékoskodási okokból visszamondják szolgáltatásunkat” – mondta a hvg.hu-nak Vida Ági, a kismamák vállalkozását segítő magyar cég, a Gazdagmami Kft. cégvezetője. Az európai vállalkozások ösztönzéséért járó uniós díjat nemrég elnyerő cég nagy érvágásnak tartaná az internetadót, főleg abban a formában, ahogy az eredetileg tervezték: gigabájtonként 150 forintba került volna, magánszemélyeknek 700, cégeknek 5000 forintos felső plafonnal.
A Gazdagmami ugyanis azért jött létre, hogy a munkaerőpiacról kieső kismamákat online tanfolyamokon segítse a vállalkozóvá válásban. „A tananyagot is online kell letölteni, az órákat is online sugározzuk, ez egyfajta távoktatás, hiszen a vidéken élő kismamák a gyerekek miatt nehezebben osztják be idejüket, nem beszélve az így megspórolt útiköltségekről.”
Mindemellett az elmaradottabb vidékek álláslehetőségekben szerény településein a nagyon kevés kitörési lehetőség egyikét kínálja a Gazdagmami online üzletek felépítésének ösztönzésével, támogatásával. Ezeknek az embereknek azonban Vida szerint minden forint számít, ezért az internetadó miatt félő, hogy több ügyfelüket is elveszíthetik, akik így a boldogulás egyik lehetőségéről kényszerülnek lemondani. A Gazdagmami tanfolyamait elvégzők közül ugyanis csak az elmúlt néhány évben több mint 1700 mikrovállalkozás került ki.
Egy mobilalkalmazásokat fejlesztő hazai cég arra panaszkodott, komoly költséget jelentene számára az internet megadóztatása. Startupként, 5 fővel dolgoznak, egy irodába bekötött nettel mindegyikük privát netével, és mobilinternetet is használnak. Ez 11 előfizetés jelent, magán- és céges netet vegyesen, de az otthonit is a cég fizeti, mert szükség van rá. Ez jelenleg havi több mint 57 ezer forintos teljes internetszámlát jelent a cégnek.
Az internetadóval ez több mint 12 ezer forinttal fog növekedni havonta, ami évente 144 ezer forintos többletköltséget jelent. Ez nagyon nem kevés egy induló vállalkozás esetében. (A szélessávú előfizetések esetében feltételeztük, hogy elérik az 5 ezer forintos felső korlátot a céges neten, valamint a 700 forintos felső korlátot a magán szélessávú előfizetéseknél. A mobilneteknél azt feltételeztük, hogy mindegyik előfizetésnél kihasználják a 2 gigát. Az internetadóról feltételeztük, hogy a szolgáltatók áthárítják végül az adót, és beleszámoltuk azt a többletáfát is, amit a számlában fizetni kell az internetadó miatt.)
| Az online pénztárgépek adatforgalmát nem sújtja az adó |
Egy pár főt foglalkoztató óbudai pékségnél igencsak meglepődtek, amikor arról érdeklődtünk, hogy mekkora internetadót fizetnek majd az egy darab online pénztárgépük után, eszükbe sem jutott, ugyanis hogy ez az adatforgalom is adóköteles lehet. Az e-pénztárgépek NAV-os kapcsolatát egy, a pénztárgépekbe besütött mobil adat továbbításra képes panel biztosítja. Ezt a Mobil Adat Kft. biztosítja minden modellbe, valamit azt is, hogy az adatkommunikáció biztosított legyen a kassza és az adóhatósági szerver között. A szolgáltatás hatósági áras (1500 forint/hó). |
Vidéken lekapcsolják a netet
Egy vidéki internetszolgáltató vezetője azt mondta, az internet megadóztatásával a cég pár tízezer ügyfelénél gyakorlatilag lekapcsolja a netet. Ugyanis a cége árbevételének 25-30 százalékát elvinné a netadó, és ez azt jelenti, hogy az adó bőségesen több lesz, mint a nyereség, magyarán a cég bedől az új köztehertől. Ma nagyjából 500 szolgáltató van az országban, és a többségük erre a sorsra fog jutni, vagyis lesznek olyan helyek vidéken, ahol néhány hónap alatt összeomolhat az internetszolgáltatás – állítják az internetszolgáltatók.
Egyetlen kiút marad a csődhelyzetből: ha áthárítják az új terhet a fogyasztókra. Az ügyfelek többségénél ezt viszont nem tehetik meg, mert jellemzően 2 éves hűségszerződéseket kötöttek. Ha a szolgáltató áthárítja az új adót, törvényt szeg (a hűségszerződés alatt elvileg nem tehetné), de valószínűleg sokan megpróbálják majd a csődveszély miatt. Ez sem jelent azonban tuti megoldást, hiszen áraikkal nem mehetnek a nagy szolgáltatókéi fölé, mert akkor az eredmény ugyanaz, vagyis lépnek az ügyfelek.
A szolgáltatónál, akivel beszéltünk, a lakossági ügyfelek 80-90 százaléka eléri a limitet, ami után a maximális 700 forint adót kell majd fizetnie a cégnek. Erre az összegre még rárakódik az áfa, a növekvő beszedési kockázat és az ügyfelek elszivárgása a magasabb díjak miatt, így valójában nem 700, hanem 1000 forint + áfát kell majd megpróbálnia áthárítani a lakossági ügyfelekre, a céges ügyfelekre pedig értelemszerűen az 5 ezer forintnál is jóval többet.
Az utóbbi azért abszurd, mert van olyan céges internet-előfizetése a szolgáltatónak, ahol az előfizetési díj 5 ezer forint. Ez több mint 5 ezer forinttal fog növekedni az új adó miatt.
A kamara egyelőre számol
“Amennyiben a számításaink alapján indokoltnak látjuk, ki fogjuk fejezni az internetadóval szembeni nemtetszésünket” – mondta a hvg.hu-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke még Orbán Viktor bejelentése előtt. Az elnök ezzel együtt különösebben nem ütközött meg a kormány által bevezetni tervezett internetadón, hiszen “a mindenkori kormányok az új technológiákat rendszeresen bevonják az adózásba, gondoljunk csak például a füstadóra”. “Értem a logikát” – mondta Parragh. Az elnök szerint a kamara szakemberei most készítik elemzéseiket az internetadó a vállalkozások likviditására gyakorolt hatásairól. “Vélhetően jelentős terhet ró a vállalkozásokra az internetadó, és nem csak a kis és közepes cégekre” – prognosztizált az elnök.
Mások is készítettek már számításokat, ezekből kiderül, hogy mekkora adóemelést jelent különböző netfogyasztási szokások mellett, illetve mennyivel nőne az előfizetési díj, ha a szolgáltatók áthárítanák az ügyfelekre a pluszterhet.
Ne a fogyasztók fizessék meg!
A közterhek egy cég számára állandóan változó költséget jelentek, amivel mindig számolnia kell. Ha a teher növekszik, akkor azt ki kell gazdálkodnia. Az viszont fontos, hogy olyan szabály legyen, ami az internethasználatot egyetlen százalékkal sem veti vissza, ne az internetfogyasztók lássák a kárát – mondta a hvg.hu-nak Somogyi Tibor, az EasyMaths ügyvezetője. A vállalkozónak azért az internethasználók száma a fontosabb szempont, mert a három éve működő EasyMaths, valamint az easyLearn abból él, hogy online videoszolgáltatással matekot és más tárgyakat tanít, évente több százezer diáknak. Érthető, hogy nekik az a fontos, hogy a lehetséges felhasználóik közül közül egyet se veszítsenek el azért, mert valamelyik diák nem tudja kifizetni a netadó miatti többletköltséget.
Egy pár főt foglalkoztató óbudai pékségnek van egy rendes internet előfizetése is, ezen viszont az adatforgalom biztos eléri az 5 ezer forintos adómaximumot. Ráadásul a pékségnél az is tervben lehet a jövőben, hogy beszereznek egy másik pénztárgépet, így legrosszabb esetben akár 15 ezer forint is lehet a havi pluszkiadás. Egy kisvállalkozásnál ez nagyon nagy teher – tette hozzá a pékség egyik munkatársa.
Kibukott a reklám- és médiaipar is, tucatnyi reklám-, és médiaipari szakmai szervezetük tiltakozott közösen az internetadó bevezetése ellen. Mind az Országgyűlés honlapján megjelent, a távközlési adó kiszélesítését célzó jogszabályi rendelkezések, mind pedig a 2014. október 28-án benyújtott, az adóteher minimalizálását tartalmazó módosító javaslatok beláthatatlan következményekkel járnának közvetlenül az internetszolgáltató vállalkozások, közvetetten a digitális szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, végső soron pedig a lakosság számára – fogalmaznak közös közleményükben a tiltakozó média- és reklámipari szervezetek.
Az adóteher hátrányosan érintené az ilyen szolgáltatások fogyasztóit is – az egyetemeket, amelyek hallgatóik számára ingyenes internet-hozzáférést biztosítanak, a kis szolgáltató vállalatokat, amelyek nagy adatmennyiséget tartalmazó prezentációikat, ajánlataikat fájltovábbító szolgáltatásokkal teszik hozzáférhetővé ügyfeleiknek, bármely olyan céget, amely a távmunkát lehetővé téve távoli hozzáférést biztosít a dolgozóinak vagy felhőalapú közös munkavégzést tesz lehetővé, és a közigazgatást, ahol az elmúlt években kifejezetten prioritásként kezelték az elektronikus ügyintézés mind szélesebb elterjedését (például az építésügyi eljárásokban).
| Így hárítanák át |
Egy kis internetszolgáltató vezetője a Facebookon azt vezeti le, hogy mennyi haszna van egy előfizetőn a netszolgáltatónak általában, és azon elmélkedik, milyen módon fogják – akár bújtatva – áthárítani az új adót az ügyfeleikre. Azt írja, hogy egy ügyfél körülbelül 1 év alatt termeli vissza a végpontkiépítés költségét. Ha a szolgáltatást nem mondja vissza az ügyfél, és a nála lévő berendezést a következő évben műszaki hibák miatt vagy fejlesztési okokból nem kell cserélni, akkor hoz egy kis pénzt, de azt jellemzően gerinchálózati fejlesztésre fordítják, illetve körülbelül minden negyedik ügyfélnél történik valami, ami miatt eleve az ügyfél megtartására kell fordítani ezt a pénzt. Szerinte az áthárítás formája lehet például: – hálózatfejlesztési költség bevezetése, – a veszteséget hozó csomagok megszüntetése, – forgalomkorlátos csomagok bevezetése (az aktív ügyfél büntetése), – belépési díj bevezetése, amit szerződéshosszabbításkor is fizetni kell. Úgy véli a szakember, hogy céges előfizetés esetén pedig nagyon úgy néz ki, hogy egy-egy cég jobban fog járni, ha mondjuk a tulajdonosa, ügyvezetője nevére kötnek internet-előfizetést, és egyszerűen elszámolják cafetériába. Miért? Mert cég esetén 10 ezer forint alatt nem lesz csomag, és egy 5000 forintos magándíjcsomag cafetériája esetén is alatta marad a céges előfizetésnek. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
