Az Egyesült Államok általában közepes, vagy átlag alatti teljesítményeket ér el a nemzetközi tanulói vizsgálatokban – Magyarországhoz hasonlóan. Cserediákokat kérdeztek, szerintük mi a baj az USA oktatási rendszerével.
Egy friss spanyol kutatás szerint a matematika és természettudományos teljesítményt növeli a rendszeres házi feladat, de csak akkor, ha nem túl sok. 60-70 percnél nem érdemes többet tanulni otthon.
Nem kellene rácsodálkoznunk, ha egy tanító néni nem ad fel a gyereknek házi feladatot, az oktatási eredményekben világelső finn és koreai gyerekeknek például alig kell otthon tanulniuk. Az egész napos iskola után már kifejezetten káros tovább terhelni a diákokat, akik így akár napi 9-11 órát is kénytelenek „dolgozni”. Magyarországon ráadásul leginkább a gyakoroltató feladatok divatosak, amik kevéssé hatékonyak. Van azonban olyan iskola is, ahol 20 éve nincs házi.
Ha a tanárok fizetését vesszük alapul, meglepően jól teljesít a magyar közoktatás. A hazai pedagógusok kapják legkevesebb bért, ennek ellenére, igaz egyre romló tendenciát mutatva, de ma is az OECD–átlag közeli teljesítményt érnek el a diákok.
A magyar társadalom rendszerszinten lemond egy-egy generáció 20-30 százalékáról – nagyjából így összegezhető a szakiskolával foglalkozó szakemberek véleménye. Bár a napokban megjelent hírek nem teljesen igazak az esztergomi iskola bukási arányairól, ott is, és az egész országban is tragikusan felkészületlenül érkeznek a gyerekek a szakiskolákba. Az új rendszer pedig végképp lemond a fejlesztésükről.
A PISA igazgatótanácsának magyar tagja szerint rossz döntések és elmaradt intézkedések hosszú sora vezetett a PISA-felmérés folyamatosan romló eredményeihez. Erről Csapó Benő beszélt a hozzávetőleg egy évtizedes folyamatot elemezve, az ujkatedra.hu közoktatási portálon csütörtökön megjelent interjúban.
Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke szerint a PISA-felmérés mostani adatai nem igazolhatják a változtatásokat, ugyanakkor azokat a véleményeket is helyére kell tenni, amelyek megfélemlített tanárokról szólnak. Ezt Pokorni Zoltán mondta az Újkatedra című oktatási szaklap internetes honlapján megjelent interjúban, amelyben arról is beszélt, hogy megspórolhatták volna az elmúlt két év gigantikus erőfeszítéseit, és jobb eredményt tudtak volna elérni, ha a nagy önkormányzatokat békén hagyják, és a kicsiket megsegítik.
Ízléstelen módon figurázta ki Szlovákiát John Stewart amerikai humorista, miután megtudta, hogy az európai ország leelőzte az USA-t a PISA-felmérésen - számolt be a Comment:com blog.
Ha éppen úgy tetszik nekik, a magyar oktatás pillanatnyi irányítói a finn oktatási modellt idézik nézeteik alátámasztására. A skandináv unortodoxia azonban összességében köszönő viszonyban sincs a magyarral. Az méltányos, eredményes, az iskolai és a tanári autonómiára épít, nincs tanfelügyelet, nincs szegregáció, bukás, lemorzsolódás, és nem mellékesen a világ egyik legjobb oktatási rendszere. A magyarról egyik sem mondható el.
Nem feltétlenül azokban az országokban a legjobb az oktatás hatásfoka, ahol a legtöbb pénzt fordítják rá - állapítja meg a legutóbb nyilvánosságra hozott PISA-felmérés.
Lényegesen rosszabban olvasnak a férfiak, mint a nők egy új kutatás szerint. A Hamburgi Egyetem olvasási kutatása a német oktatási és kutatási minisztérium támogatásával készült.
A jó erkölcs, a rendezettség, a kötelességteljesítés, a tudás, az igazságosság, az esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányos megkülönböztetés tiltása nemcsak a jól működő iskolarendszer, de egyben az egészséges társadalom alapértékei is – szögezte le a hvg.hu-nak adott interjúban Hoffmann Rózsa, az oktatásért felelős államtitkár.
Magyarországon határozza meg legerősebben a családi háttér az iskolai eredményeket az OECD-országok közül – derül ki a legfrissebb PISA-felmérésből.
Nemzetközi átlagnak megfelelő eredményt értek el a magyar középiskolások a 2009-es PISA-felmérésen: szövegértésből javítottak, a matematikai és természettudományi teszten azonban ugyanúgy teljesítettek, mint 2006-ban. Bár az oktatási államtitkár átlagon felüli eredményről beszél, a tizenöt éves magyar tanulók 17 százaléka még mindig funkcionális analfabéta.
A világhálón való böngészés nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt években javult a 15 éves magyar gyerekek olvasási készsége, szövegértése - többek között ez is elhangzott a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában a tegnap nyilvánosságra hozott 2009-es PISA-teszt eredményeivel kapcsolatban.
Javult a 15 éves magyar diákok szövegértése a PISA (nemzetközi tanulói vizsgálat) 2009-es felmérése szerint.
A felmérés a matematikára és természettudományos tárgyakra is kiterjedt, több mint hetven ország félmillió diákja vett részt benne. A magyar diákok olvasási eredményei javultak, továbbra is meghatározó viszont a tanulók teljesítményében társadalmi hátterük.
