Papírrepülőkkel üzentek a CBA-áruház ellen tüntető nagykovácsiak
A polgármester szeretettel köszöntötte a CBA-áruház felépítése ellen szombaton tüntető nagykovácsi civileket, de sajnos nem személyesen, csak egy papírlapon.
A polgármester szeretettel köszöntötte a CBA-áruház felépítése ellen szombaton tüntető nagykovácsi civileket, de sajnos nem személyesen, csak egy papírlapon.
A civilek és a helyi lakosok egyre erősebb tiltakozása közben is folytatódik a nagykovácsi mega-CBA projekt. A falu közepére egy rétre, a bölcsőde és óvoda mellé telepítendő üzletközpontban az önkormányzat is irodákat kap, tíz éven át havi 800 ezer forintot fizetnek ezért.
Az Európai Bizottság informálisan megkereste a kormányt, mondják el, mi alapján döntenek idehaza arról, hogy egyes áruházak megépülhetnek, mások meg nem – értesült a Nol. Hiába ért véget a plázastop, az engedélyezési gyakorlat átláthatatlan és diszkriminatívnak tűnik, emiatt újabb kötelezettségszegési eljárásnak nézhet elébe Magyarország.
Visszamenőleg már nem vizsgálják, hogy Matolcsy György és Varga Mihály az egyedi engedélyeket „nemzeti alapon” osztotta.
Senkinek sem olyan tragikusan üres a lőlapja, mint a Lidlnek – már ha lőtéren a a plázastop törvény alóli felmentést értjük. A Pénzcentrum közérdekű adatigénylésére kiadott adatok szerint a német diszkontlánc 28 lövéséből pont ennyiszer nem talált célba.
A legnagyobb kereskedelmi láncok és bevásárlóközpontok tulajdonosai szerint több ezer állás nem jöhetett létre az ágazatot sújtó megszorítások miatt. A vasárnapi boltzár nem kedvezett a munkahelyteremtés szempontjából a kiskereskedelmi ágazatnak sem, ötezer munkahelytől eshetett el csak emiatt az ország lakossága.
Újabb csapást mérnek a külföldi hátterű hipermarketekre. A kormány törvényjavaslata szerint három év múlva bezárhat például a Tesco, az Auchan, a Spar, az Aldi, a Metro. Csak azzal kerülhetik el ezt, ha drasztikusan megdrágítják a termékeiket – de akkor is a CBA malmára hajtják a vizet. Ezt már Varga Mihály is támogatja, aki a vasárnapi boltbezárást nem.
Száz négyzetméterrel lazítja a kormány a plázastopot, egy 2015. január elsején életbe lépő törvénymódosítás szerint az eddigi 300 négyzetméter helyett 400 négyzetméter feletti bruttó eladótérrel rendelkező kereskedelmi ingatlanok építéshez kell külön engedély.
Bár az unió eljárást indított a szabályozás ellen, a kormány indokoltnak látja fenntartani az építési korlátozást.
Az Európai Bizottság most a plázastopot elrendelő törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen.
A plázastop nem nagyon fogja meg a diszkontláncok terjeszkedését, városszéli nagyáruházak helyett ugyanis belvárosi üzletekt nyit a Lidl is és az Aldi is - írja a Portfolio.