Az Európai Bizottság informálisan megkereste a kormányt, mondják el, mi alapján döntenek idehaza arról, hogy egyes áruházak megépülhetnek, mások meg nem – értesült a Nol. Hiába ért véget a plázastop, az engedélyezési gyakorlat átláthatatlan és diszkriminatívnak tűnik, emiatt újabb kötelezettségszegési eljárásnak nézhet elébe Magyarország.
Visszamenőleg már nem vizsgálják, hogy Matolcsy György és Varga Mihály az egyedi engedélyeket „nemzeti alapon” osztotta.
Senkinek sem olyan tragikusan üres a lőlapja, mint a Lidlnek – már ha lőtéren a a plázastop törvény alóli felmentést értjük. A Pénzcentrum közérdekű adatigénylésére kiadott adatok szerint a német diszkontlánc 28 lövéséből pont ennyiszer nem talált célba.
A legnagyobb kereskedelmi láncok és bevásárlóközpontok tulajdonosai szerint több ezer állás nem jöhetett létre az ágazatot sújtó megszorítások miatt. A vasárnapi boltzár nem kedvezett a munkahelyteremtés szempontjából a kiskereskedelmi ágazatnak sem, ötezer munkahelytől eshetett el csak emiatt az ország lakossága.
Két rendkívüli ülést is tarthat ma az Országgyűlés. A képviselők reggel 8 órától a szocialisták kezdeményezésére ül össze, de annak az ülésnek várhatóan nem tudják majd elfogadni a napirendjét, így csak napirenden kívüli felszólalások hangozhatnak el. A képviselők a déltől kezdődő második ülésen a megfontolásra visszaküldött javaslatokat, vagyis a plázaépítési tilalmat fenntartó és a veszteséges szuper- és hipermarketek szankcionáló, egyszer már elfogadott előterjesztéseket módosíthatják.
Újabb csapást mérnek a külföldi hátterű hipermarketekre. A kormány törvényjavaslata szerint három év múlva bezárhat például a Tesco, az Auchan, a Spar, az Aldi, a Metro. Csak azzal kerülhetik el ezt, ha drasztikusan megdrágítják a termékeiket – de akkor is a CBA malmára hajtják a vizet. Ezt már Varga Mihály is támogatja, aki a vasárnapi boltbezárást nem.
A Népszabadság birtokába került törvénytervezet szerint hatályban maradhat az eredetileg 2014 végéig tervezett plázastop.
A kormány hajlandó változtatni a plázastop egyes elemein, hogy még a látszatát is elkerülje annak, hogy uniós jogot sért – közölte a nemzetgazdasági minisztérium a Magyar Nemzettel.
A kisboltromantika a városi Kert-Magyarország. Ugyanolyan hülyeség, és ugyanolyan káros. LMP-sek, figyelem!
A plázastopra, az egyoldalúan kivetett büntetőadóra és a két veszteséges év utáni kötelező bezárásról szóló szabályra panaszkodik Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottságnak a magyarországi áruházláncok helyzetéről írt levelében Kenneth Bengtsson, a nagy láncokat tömörítő EuroCommerce szervezet vezetője – állította a Népszabadság a birtokába került levélre hivatkozva.
Az Országgyűlés Áder János köztársasági elnök aggályaira reagálva több ponton módosította azokat az engedélyezési részletszabályokat, amelyeket a 400 négyzetméteresnél nagyobb üzletek építésénél, bővítésénél kell alkalmazni.
Rogán Antal szerint fenn kell tartani a plázastopot. Nem félt egyébként mindig tőlük, majdnem épített is egyet.
Elfogadta az Országgyűlés a plázák építésének lehetőségét szabályozó módosítást kedden.
Száz négyzetméterrel lazítja a kormány a plázastopot, egy 2015. január elsején életbe lépő törvénymódosítás szerint az eddigi 300 négyzetméter helyett 400 négyzetméter feletti bruttó eladótérrel rendelkező kereskedelmi ingatlanok építéshez kell külön engedély.
Bár az unió eljárást indított a szabályozás ellen, a kormány indokoltnak látja fenntartani az építési korlátozást.
A Fidesz kitart "a magyar kis- és középvállalkozásokat segítő törvény", azaz a plázastop mellett – így reagált a kormánypárt a brüsszeli döntésre, miszerint kötelezettségszegési eljárást indítanak hazánk ellen. A párt szerint Brüsszel a multik oldalára állt.
Az Európai Bizottság most a plázastopot elrendelő törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen.
A plázastop nem nagyon fogja meg a diszkontláncok terjeszkedését, városszéli nagyáruházak helyett ugyanis belvárosi üzletekt nyit a Lidl is és az Aldi is - írja a Portfolio.
Az LMP szerint a plázastop nem érvényesíti a helyi érdekeket, csak a baráti vállalkozások boldogulását szolgálja. A kormány nem adott felvilágosítást az LMP-nek arról, hogy a kijelölt kormányközi bizottság mi alapján dönt a boltok kérelmeiről - írta a párt képviselője.
A plázastop idején a kormány elutasított minden középméretű beruházást, így az elmúlt év legnagyobb vesztese a Lidl volt, amelynek mind a huszonöt kérelmét elutasították - írja a Népszabadság.
