Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
"A magyar kormány arra kényszeríti a tagállami kereskedőket, hogy elhagyják Magyarországot és feladják az ottani beruházásaikat” – írta a Népszabadság szerint az EB-elnöknek küldött levelében Kenneth Bengtsson, a EuroCommerce vezetője.
A lap által brüsszeli forrásokból megszerzett írásban a szakmai szervezet arról is említést tesz, hogy szerintük az Orbán-kormány döntéseiből kitűnik, középtávú stratégiai cél a külföldi befektetők kiszorítása a magyar kiskereskedelmi piacról.
Ez az EuroCommerce szerint nem fair, tekintettel arra, hogy a nemzetközi áruházláncok az elmúlt tíz évben 2000 milliárd forintot fektettek be, a beruházásaik nyomán 50 ezer munkahely és több mint kétmillió négyzetméter, modern kiskereskedelmi eladótér jött létre – tette hozzá a levél.
A levélben megemlítik a plázastopot, a nagy láncokra egyoldalúan kivetett büntetőadót és a nemrég elfogadott szabályt, amely szerint két év veszteséges működés után az áruházláncoknak kötelezően le kell majd húzni a rolót az országban.
Az áruházláncokat sújtó különadókról azt írták, hogy ez ugyan elvileg minden céget érint, valójában csak az egységes tulajdonban lévő multiknak kellett azt kifizetni, mivel a kabinet sávosan vetette ki az adót, a széttagolt, franchise tulajdonban lévő hazai láncok rendre kiestek így az érdemi adófizetés alól.
Jean-Claude Juncker nevében Daniel Calléja Crespo belső piaci főigazgató válaszolt is a panaszokra a Népszabadság szerint. E szerint folyamatosan vizsgálják a magyar kiskereskedelmi szektort érintő változásokat.
Calléja megerősítette, tisztában vannak azzal, hogy egyes változások hátrányosabban érintik a nemzetközi vállalkozásokat, mint a magyarokat. A bizottság jelenleg is vizsgálja ezt a szempontot, és „együtt dolgoznak a magyar hatóságokkal a helyzet megoldásán”.
Emellett azt is mérlegeli, hogy a közösség szabályai alapján milyen ellenlépéseket tehet az unió – írta a lap.
