A Holnap című kötetben 13 kutató vázolja fel a trendeket, és 13 pszichológus szakember járja körül, hogyan tudunk felkészülni a közelgő változásokra. Az alábbiak ebből közlünk egy szerkesztett részletet Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus tollából a politikai gazdaságtan trendjeiről.
Kemal Kılıçdaroğlu alevita, ezzel kisebbséginek számít a túlnyomó részt szunnita muszlim Törökországban. Nemrég egy videóban az első szavazó fiatalokhoz szólt, és arra kérte őket, ne engedjenek az országot 20 éve irányító Recep Tayyip Erdoğan polarizáló politikájának, és lépjenek túl a szektás ellentéteken.
Tipikus védekezési stratégia a gyűlöletkampányok ellen, hogy nem politizálunk, de ez legalább annyira veszélyes – ecseteli a polarizációt végletekig kiélező kormány kampánytechnikájában rejlő hosszabb távú kockázatokat a téma kutatója, Síklaki István, aki úgy látja, ha netán összeomlik a NER, a következő elit sem nagyon fog tudni más mentalitású politizálást folytatni. Interjú.
A magyarországi társadalmi polarizációt mérte fel a Policy Solutions legújabb kutatása. Kiderült, hogy bár a választások óta kicsit lenyugodtak a kedélyek, mindkét oldal agymosottnak tartja a másik tábort, és az ukrajnai háború és a gazdasági válság megítélése is nagyban függ attól, hogy az ember kire szavaz. Romákat és a muzulmánokat viszont a többség nem szeretne a szomszédjában látni, függetlenül a politikai beállítottságtól.
Bár a magyar közéletben sokan és sokat beszélnek arról, hogy végre meg kellene haladni a végletes politikai megosztottságot, ám annak okait igazából még nem tárták fel. A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzői háromrészes írásukban erre vállalkoznak. Cáfolni kívánják azt a mítoszt, hogy polarizáció csak 2010 óta van, azt, hogy a polarizációt a Fidesz jobbratolódása és a populizmus erősödése váltotta ki, valamint, hogy a polarizáció kizárólag kortárs jelenség lenne, s ne kapcsolódna ezer szálon a hazai politikatörténethez. Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Novák Zoltán és Rajnai Gergely elemzésének harmadik, befejező része.
Bár a magyar közéletben sokan és sokat beszélnek arról, hogy végre meg kellene haladni a végletes politikai megosztottságot, ám annak okait igazából még nem tárták fel. A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzői háromrészes írásukban erre vállalkoznak. Cáfolni kívánják azt a mítoszt, hogy polarizáció csak 2010 óta van, azt, hogy a polarizációt a Fidesz jobbratolódása és a populizmus erősödése váltotta ki, valamint, hogy a polarizáció kizárólag kortárs jelenség lenne, s ne kapcsolódna ezer szálon a hazai politikatörténethez. Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Novák Zoltán és Rajnai Gergely elemzésének második része.
Bár a magyar közéletben sokan és sokat beszélnek arról, hogy végre meg kellene haladni a végletes politikai megosztottságot, ám annak okait igazából még nem tárták fel. A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzői háromrészes írásukban erre vállalkoznak. Cáfolni kívánják azt a mítoszt, hogy polarizáció csak 2010 óta van, azt, hogy a polarizációt a Fidesz jobbratolódása és a populizmus erősödése váltotta ki, valamint, hogy a polarizáció kizárólag kortárs jelenség lenne, s ne kapcsolódna ezer szálon a hazai politikatörténethez. Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Novák Zoltán és Rajnai Gergely elemzésének ez az első része.
A kormányoldalnak tisztelnie kell ellenzékét, az ellenzéknek pedig kormányzatát. Ma egyikről sem beszélhetünk. Nem csoda, ha a polarizációnak nincs ellenszere; a jelen magyar politikája ezért ab ovo: polarizált. Vélemény.
2016-ban hatalmas társadalmi összeborulást hozott az Eb-menetelés, öt évvel később pedig úgy tűnik, nagyobb szükség lenne egymásra találni, mint valaha. Az idei kontinenstorna lehetőséget ad, hogy Magyarország a polarizáció csúcsán és a világjárvány végének közeledtével újra összekovácsolódjon, a társadalomkutatók szerint ehhez pedig a futball természetéből és kultuszából adódóan még egy nehéz időszakban is minden adott.
