Civilekkel, a versenyszféra szereplőivel, a kormány tagjaival, önkormányzati vezetőkkel is egyeztettek az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának tagjai budapesti látogatásukon. Itt tartózkodásuk alatt számos problémáról szereztek tudomást, olyanokról, amelyeket a jogállamisági eljárás ellenére sem rendezett a magyar kormány.
A köztársasági elnök a nemzetközi porondon nem a magyar belpolitikában jellemző üzeneteket hangoztatja.
A miniszter ennek ellenére abban bízik, hogy legalább egy támogatót tudott szerezni a magyar kormány számára az EP-képviselők között.
Szerda reggel tett közzé egy, a végrehajtóknak írt körlevelet Hadházy Ákos, benne a felügyelő hatósággal és a minisztériummal állítólag előre egyeztetett új elnökség névsorával, mondván, rájuk kell majd egységesen szavazni. Bár nem verték nagydobra, de a végrehajtói kar honlapján már előző nap megjelent egy közlemény arról, hogy „a levélben hamis információk szerepelnek”. Hamis a levél az abban hivatkozott államtitkár szerint is.
Miközben tele az ország a háborús hangvételű toborzóplakátokkal, az új vezérkari főnök politikai megfelelési kényszertől vezérelt nyilatkozatokkal teszi kétségessé, hogy valóban profi módon zajlik a hadsereg modernizálása – írja az e heti HVG.
Sűrű napja van a köztársasági elnöknek az izlandi fővárosban.
Más lényeges változás nem látszik 2019-hez képest.
A volt francia elnöknek nem kell börtönbe vonulnia.
Ennek az az oka, hogy az emberek többsége szerint tényleg bűnös volt a hazai szélsőjobb ikonikus alakja.
Ötvenegy hónap alatt 607 olyan, belső használatra szánt határozatot hoztak az Orbán-kormányok, amelyekben semmi titkos nincs, a többségükről mégsem tudunk – ha a kormányon múlik, legalább 10 évig. Ilyen speciális rendelkezés írta elő például a kormányzati igazgatásban Orbán Viktor jóváhagyását a home office-hoz.
Az biztos, hogy Budapestet érzékenyen érintette, hogy Ukrajna szégyenlistára tette az OTP-t, ám az már nehezebb ügy, hogy akkor a kormány milyen formában is fejezi ki rosszallását.
Az ország harmadik legfőbb közjogi méltósága egy szegedi díjátadón beszélt furcsaságokat.
A közvélemény-kutatók tévedése, a gazdasági nehézségek politikai kezelése, a nemzetbiztonsági kockázattal kampányoló kormányerő, a hatalomhoz közelebb álló szélsőjobb. Már a törökországi elnökválasztás első fordulójából látszik: nem csak az illiberális szemléletben találni hasonlóságokat Recep Tayyip Erdogan és Orbán Viktor rendszere között, de a politikai tér és eszközrendszer is hasonló jelenségeket szül.
A politikus a Konzervatív Pártot okolja, amiért az nem használta ki az EU-ból távozás előnyeit.
Gerhard Schröder feleségét, Soyeon Schröder-Kimet egy német tartomány foglalkoztatta, és nem vették jó néven, hogy híresen Putyin-közeli férjével elment az orosz nagykövetség győzelem napi bulijára.
Százötven, a ‘60-as évek technológiáját idéző villanymozdonyt lehetett volna korszerű járművekre cserélni a MÁV-nál, de a gyártó német Siemensre megorrolt a kormány. Lázár János szerint „már nem barátkozunk velünk”, így lefújják a 220 milliárdos beszerzést. Megtudtuk: ennek egyik oka lehet a pénzhiány, továbbá erős még a „bosszúfaktor” a Paks II. miatti német–magyar viszály részeként. Sőt, bejátszik Mészáros Lőrinc rosszkedve és a Budapest–Belgrád-projekt is.
Az Európai Parlament uniós pénzek felhasználását vizsgáló delegációja budapesti látogatásán több érintett magyar parlamenti bizottsággal is találkozik. De a négy testület közül a három kormánypárti vezetésűnél csak a Fidesz–KDNP-s elnökkel, tagokkal – köztük ellenzékiekkel – nem. Az egyik fideszes elnök szerint ez a partnerek kérése volt, ám ennek ellentmondani látszik egy hivatalos levél.
Az elhunyt Bajkai István Fidesz-alapító parlamenti képviselői helyére az űrkutatásért felelős miniszteri biztos lehet esélyes.
Az eredmények tükrében nagy valószínűséggel május 28-án második fordulót is tartanak.
