Miközben tele az ország a háborús hangvételű toborzóplakátokkal, az új vezérkari főnök politikai megfelelési kényszertől vezérelt nyilatkozatokkal teszi kétségessé, hogy valóban profi módon zajlik a hadsereg modernizálása – írja az e heti HVG.
Sűrű napja van a köztársasági elnöknek az izlandi fővárosban.
Más lényeges változás nem látszik 2019-hez képest.
A volt francia elnöknek nem kell börtönbe vonulnia.
Ennek az az oka, hogy az emberek többsége szerint tényleg bűnös volt a hazai szélsőjobb ikonikus alakja.
Az biztos, hogy Budapestet érzékenyen érintette, hogy Ukrajna szégyenlistára tette az OTP-t, ám az már nehezebb ügy, hogy akkor a kormány milyen formában is fejezi ki rosszallását.
Az ország harmadik legfőbb közjogi méltósága egy szegedi díjátadón beszélt furcsaságokat.
A politikus a Konzervatív Pártot okolja, amiért az nem használta ki az EU-ból távozás előnyeit.
Gerhard Schröder feleségét, Soyeon Schröder-Kimet egy német tartomány foglalkoztatta, és nem vették jó néven, hogy híresen Putyin-közeli férjével elment az orosz nagykövetség győzelem napi bulijára.
Százötven, a ‘60-as évek technológiáját idéző villanymozdonyt lehetett volna korszerű járművekre cserélni a MÁV-nál, de a gyártó német Siemensre megorrolt a kormány. Lázár János szerint „már nem barátkozunk velünk”, így lefújják a 220 milliárdos beszerzést. Megtudtuk: ennek egyik oka lehet a pénzhiány, továbbá erős még a „bosszúfaktor” a Paks II. miatti német–magyar viszály részeként. Sőt, bejátszik Mészáros Lőrinc rosszkedve és a Budapest–Belgrád-projekt is.
Az Európai Parlament uniós pénzek felhasználását vizsgáló delegációja budapesti látogatásán több érintett magyar parlamenti bizottsággal is találkozik. De a négy testület közül a három kormánypárti vezetésűnél csak a Fidesz–KDNP-s elnökkel, tagokkal – köztük ellenzékiekkel – nem. Az egyik fideszes elnök szerint ez a partnerek kérése volt, ám ennek ellentmondani látszik egy hivatalos levél.
Az elhunyt Bajkai István Fidesz-alapító parlamenti képviselői helyére az űrkutatásért felelős miniszteri biztos lehet esélyes.
Az eredmények tükrében nagy valószínűséggel május 28-án második fordulót is tartanak.
Az Oroszország-szakértő azt tanácsolja, hogy a klasszikus, Orbánnak tulajdonított bonmot-hoz igazodva az ukrán elnök esetében sem azt kell nézni, amit mond, hanem azt, amit csinál.
A városban ugyanekkor választókerületi képviselőválasztást is tartottak, azt is Kammerer nyerte.
Isztambul és Ankara ellenzéki városvezetői közös közleményükben állítják, hogy pártjuk, az ellenzéki Köztársasági Néppárt adatai alapján nem Erdogan, hanem kihívója, Kilicdaroglu vezet a választásokon.
Ötvenegy hónap alatt 607 olyan, belső használatra szánt határozatot hoztak az Orbán-kormányok, amelyekben semmi titkos nincs, a többségükről mégsem tudunk – ha a kormányon múlik, legalább 10 évig. Ilyen speciális rendelkezés írta elő például a kormányzati igazgatásban Orbán Viktor jóváhagyását a home office-hoz.
A közvélemény-kutatók tévedése, a gazdasági nehézségek politikai kezelése, a nemzetbiztonsági kockázattal kampányoló kormányerő, a hatalomhoz közelebb álló szélsőjobb. Már a törökországi elnökválasztás első fordulójából látszik: nem csak az illiberális szemléletben találni hasonlóságokat Recep Tayyip Erdogan és Orbán Viktor rendszere között, de a politikai tér és eszközrendszer is hasonló jelenségeket szül.
A jelöltek mellett a hírügynökségek csatája is ez, hiszen eltérő eredményeket közölnek: most mindenesetre az tűnik valószínűnek, hogy lesz második forduló.
