Fokozódik a vezetékháború a Mol és a Janaf között

„A tervezett kapacitástesztek sem tudtak elindulni a horvát vállalat miatt” – írta az Adria-kőolajvezetékről szóló közleményében a Mol. Az olajtársaság HVG-nek adott tisztázó nyilatkozata szerint március 11-én kellett volna megkezdődnie a tíz hónapos kapacitásteszt-sorozatnak, de

a Janaf visszalépett a megállapodástól, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság elvárja tőlünk, hogy ezt a régóta húzódó vitát szakszerűen zárjuk le. A horvát vállalat nem hajlandó az Omisaljtól induló teljes vezetékszakaszt tesztelni, és csak a Sisak és Virje közötti szakaszt lenne hajlandó”.

Bár a Mol a Janaf általi visszalépést emleget, a Janaf korábban azt állította: nem állapodtak meg a tesztelés paramétereiről.

Mire elég az Adria?

A Mol korábban azt közölte: „a kapacitásteszt-sorozat tíz hónapon keresztül, három-négy ütemben zajlik majd, amelynek során azt vizsgálják, hogy az infrastruktúra milyen állandó, fenntartható és hosszú távú folyamatos szállítási teljesítményre képes különböző évszakokban, különböző olajtípusokkal és időjárási viszonyok között. A most induló tesztelés-sorozat első fázisaiban még nem fog teljes kapacitással működni a vezeték, mert ugyan a Slovnaft pozsonyi finomítója 100 százalékig üzemképes, de a Dunai Finomító jelenleg korlátozott termelési kapacitással működik. A napi 40 000 tonnás csúcskapacitás tesztelésére csak később, az AV3 üzem helyreállítását követően (várhatóan ősszel) lesz majd lehetőség”. Ez az üzem sérült meg a tavaly őszi tűzesetben.

A Mol és a Janaf közt régóta húzódik a vita az Adria-vezeték kapacitásáról. A horvát fél szerint a vezeték képes ellátni a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítóinak teljes nyersanyagigényét, a Mol szerint ez minimum kérdéses.

A szűk keresztmetszet a Sisak és Virje közti szakasz, a vezeték többi részével kapcsolatban kevéssé merülnek fel kérdések, ennyiben a Janaf álláspontja érthető. Ahogyan az is, hogy a Mol a teljes vezetékre szeretne kapacitásteszteket végezni.

A Mol HVG-nek adott nyilatkozata szerint „ha nincs mit rejtegetni, akkor nincs ok a munka és az átfogó kapacitásvizsgálat elhalasztására”.

Janaf Omišalj Terminal

Janaf

Drága-e, és jöhet-e az orosz olaj?

A Mol friss közleményében alapvetően nem a kapacitástesztekről számolt be, hanem arról, hogy szlovák leányvállalatával, a Slovnafttal közösen újabb feljelentést adott be az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságánál – ezúttal a Janaf visszaélésszerű árképzési gyakorlatát támadja.

A Mol szerint a Janaf az Ukrajnán át vezető Barátság kőolajvezeték leállása óta „monopol piaci erővel rendelkezik a kőolaj Magyarország és Szlovákia szárazföldi finomítóiba történő szállításának piacán. Az uniós versenyjog a piaci erő visszaélésként sorolja fel a tisztességtelen vételi vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen kereskedelmi feltételek előírását. A Mol és a Slovnaft állítása szerint a Janaf által előírt díjemelések a költségeihez képest túlzottak és objektíven nem indokolhatók”.

A horvátok – mind a Janaf, mind a kormány – tagadják, hogy túlzó tranzitdíjakat alkalmaznának.

A Mol azt is nehezményezi, hogy a Janaf vonakodik állást foglalni azt illetően, hogy átengedne-e Magyarország irányába orosz forrásból származó, tengeri úton érkező olajszállítmányokat. A horvát kommunikáció valóban homályos ezt illetően: Zágráb azt hangsúlyozza, hogy az orosz olajjal való üzletelés Moszkva ukrajnai agressziójának tükrében erkölcstelen – és ami fontosabb: amerikai szankciókat sérthet. A Mol és a magyar kormány álláspontja szerint az orosz olaj behozatala és tranzitja nem ütközik se uniós, se amerikai szankciókba.

Az uniós szankciós rezsimben Magyarország és Szlovákia egyelőre mentességet élveznek az importtilalom alól, direkt vezetékes importlehetőség híján a tengeri szállításokra vonatozóan is. Az amerikai szankciós rezsim paraméterei nem világosak.