A köztévé Ma reggel című műsorában Lánczi Tamás, a Századvég politológusa és Filipov Gábor, a Progresszív Intézet elemzője beszélgetett Schmitt Pál államfő hétfői lemondásáról és annak következményeiről.
Magyarországon nem történt forradalom a 2010-es választásokon, de az ország "putyinizálódása" sem kezdődött el az elmúlt egy évben a Republikon Intézet csütörtöki konferenciáján résztvevő politológusok szerint.
Az MTI által megkérdezett politológusok egyhangúlag arra számítanak, hogy a kormányfő jövő hetén, parlamenti felszólalásában fejti ki konkrét elképzeléseit.
A Nézőpont Intézet szerint egyáltalán nem példa nélküli, hogy a köztársasági elnök személye közvetlenül vagy közvetve kötődik valamely politikai párthoz, hiszen az Európai Unió 20 köztársaságából 16-ban erre lehet példát találni. A Progresszív Intézet úgy látja, Schmitt Pál lényegesen több diplomáciai és politikai érzékkel rendelkezik, mint elődje, ráadásul az új államfőnek nem elhanyagolható a kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere, valamint jó megjelenése sem.
A választókban már az első forduló után tudatosult, hogy a Fidesz várhatóan kétharmados többséget szerez - értett egyet a vasárnapi részvételi adatokat kommentálva Filippov Gábor, a Progresszív Intézet és Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője. A megkérdezett politológusok szerint inkább a Fidesznek kedvez az alacsony választási hajlandóság.
Politológusok szerint nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy a választásokra készülő pártok közül melyik nyerte a legtöbbet a szavazatokért folyó küzdelemből március 15-i rendezvényén.
Nincs visszaút Gyurcsány Ferenc számára: annak ellenére, hogy ismét nagy aránnyal MSZP-elnökké választották, a konstruktív bizalmatlansági indítvány folyamata valószínűleg folytatódik – mondták az MTI-nek szombaton nyilatkozó politológusok. Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője és Kiszelly Zoltán politológus azt követően beszélt erről, hogy Gyurcsány Ferenc bejelentette: új kormányfő jelölését javasolja.
