Ferenczi Sándor a pszichoanalízis első és egyik legjelesebb hazai képviselője. Az analitikusok közül kitűnt érzékeny személyiségével, gazdag műveltségével és kreativitásával. Szerkesztett részlet a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát című könyvből.
Hogyan él együtt gyermeki és felnőtt énünk? Honnan jönnek a mindent elsöprő érzelmek? Hogyan gondolkodhatunk úgy a belső gyermekről mint metaforáról? Feldmár András beszélgetése Huszár Annamáriával, a Feldmár Intézet terapeutájával.
Meddig vagy a saját nagymamád vagy az apád? Meddig van ereje a múltnak, és honnan tud gyengülni, változni ez az erő? A múlt bábjai vagyunk csupán, vagy felelős, gondolkodó lények?
Hogyan ismerhetjük és érthetjük meg igazán a legbensőbb érzéseinket? Egy különleges önfeltáró és önnevelő technika, a „belső gyermek” módszer egyszerű és játékos lépésekkel segít ebben a folyamatban. De ki az a belső gyermek, miért jó megbarátkozni vele, hogy lehet gyermeki énünkkel minőségi időt tölteni, és mi köze mindennek a transzgenerációs traumákhoz?
Általános tapasztalat a pszichológusi praxisokban, hogy megnövekedett az igény a traumaterápiákra. A tájékozódás azért is fontos, mert a traumák feldolgozására nincs univerzális recept, sem instant megoldás, függetlenül a módszertanok hatékonyságától és népszerűségétől. A technikánál pedig talán még fontosabb a terápiás kapcsolat és a megfelelő szakember.
Fájdalmas és stresszkeltő szülőként azt érezni, hogy kamasz gyerekeink cserben hagytak bennünket, és már nem figyelnek ránk többé. Mit tehet ilyenkor a szülő? Részlet Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta Kamasznevelés dán módra című könyvéből.
Testi betegségek megjelenését, fellángolását is előre jelezhetik elborzasztó álmaink, módosult tudatállapotaink – állítja egy új brit kutatás.
Miért kedvelik az emberek egyes ismerőseiket jobban másoknál? - teszi fel a kérdést kultikussá vált, nemrégiben kibővített és átdolgozott, A társas lény című könyvében a szociálpszichológus Elliot Aronson. Részlet a kiadványból.
Mind a mai napig működnek Amerikában a zűrös tinigyerekek problémáit „kikezelni” hivatott táborok, amelyek jó részéről már rég kiderült, hogy azokban mindennaposak az abúzusok, a szexuális zaklatások, a testi és lelki fenyítések, sőt több haláleset is kapcsolódik a programokhoz. Most egy dokumentumfilm mutatja be a „problémás tiniiparágat”.
Sokféle sportolót láthatunk az olimpián, ám abban alighanem hasonlítanak, hogy valamiképpen mind a tökéletességre törekszenek. De létezik-e „egészséges” perfekcionizmus? Hogyan tudják az élsportolók elkerülni a görcsös hibakeresést? Mi a hozzátartozók és a közönség felelőssége a sportolók mentális jóllétében? És miért fontos az átlagembernek e téren is tanulni a versenyzőktől?
Lelkünk egészségének nélkülözhetetlen eleme, hogy miként viszonyulunk a boldog és boldogtalan állapotokhoz. Sokszor elég tisztában lenni a realitással, és lelki munkát végezni a cél érdekében. Persze ez sem mindig könnyű.
Ha azt mondom, hogy az elmém nem egységes egész, hanem több rész összessége, melyek önálló alszemélyiségekként működnek a pszichémben, akkor biztosan felszisszennek néhányan, mert azt gondolják, hogy mentális problémám van, és forduljak orvoshoz. Pedig napjaink egyik legnépszerűbb pszichológiai elmélete épp ezen az elmemodellen alapul, és ezt használja a gyógyításban is.
Hatványozott terheket róhat az elvált szülőkre és az új kapcsolatokkal bővülő családokra a nyár megszervezése. Hogyan lehet a tipikus csapdákat kivédeni? Miért fontos a nyílt kommunikáció és az érzelmek szabad kifejezése? Mitől kerülhetnek lojalitáskonfliktusba a gyerekek, és milyen megállapodást célszerű kötni a szülőknek velük a nyaralás előtt?
Egyre több a mozaikcsalád, a tagokat legtöbbször felkészületlenül éri az új helyzet. Megéri alakulni, fejlődni benne, hiszen a soktagú kirakósból harmonikus egyediség születhet.
Sok mindentől félnek a gyerekek, milyen jó lenne megóvni őket ezektől az érzésektől! Tudattalanul sokszor a szülő adja át szorongását gyermekének.
A szülés utáni depresszió egyáltalán nem ritka, ugyanakkor az édesanyák nehezen veszik rá magukat a segítségkérésre.
Érezni akarunk, hiszen leginkább ilyenkor jut el a tudatunkig önnön létezésünk. Néha még az sem igazán számít, hogy az átélt érzés negatív vagy pozitív színezetű-e, ennél lényegesebb, hogy mennyire intenzív.
A gyermekkor kutatása és a betegségek lelki eredetének vizsgálata is összekötötte a hazai pszichológia XX. századi nagyjait – derül ki egy új műből, a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát című könyvből. Miért volt köztük olyan sok tudományszervező, hogyan lett emberarcúbb az egészségügy, és ki analizálta Al Caponét?
A világon sok szervezet igyekszik brainstorminggal megoldást találni kreatív problémáira. Sheena Iyengar döntéshozatali szakértő szerint azonban mára mind a tudósok, mind a gyakorlati szakemberek kiábrándultak a brainstormingból. Részlet a Nagy ötlet című könyvből.
Tartós párkapcsolatban előfordul, hogy olyan mértékben fordulnak egymás felé a pár tagjai, ami egyrészt elszigeteli őket másoktól, másrészt teljesíthetetlen elvárásokkal terheli meg a kapcsolatot. A következő történet arról szól, hogyan lehet újra kinyitni egy bezárkózott kapcsolatot, anélkül, hogy az összetartozás élménye kárt szenvedne.
