Hosszú távú céljaink legyenek olyanok, amelyek reggel, amikor kinyitjuk a szemünket, motiválnak bennünket - mutat rá Kenyeres András sportmentáltréner Győztes gondolkodás - Bővített kiadás című könyvében. Részlet.
Családunk körében – jó esetben – könnyebben vállaljuk érzéseinket, szabadabban lehetünk önmagunk, mert bízunk szeretteink elfogadásában és együttérzésében. Sokszor azonban nem alakul ki ez a fajta harmónia.
Sem jogilag, sem pszichológiailag nem értelmezhető egyértelműen a gyermekvédelmi intézmények vezetőire vonatkozó, rendeletben meghatározott alkalmassági kategória a lapunk által megkérdezett szakértők szerint. Miközben vitán felül áll, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, ne dolgozzanak pedofilok gyermekotthonokban, nincs biztos módszer arra, hogy ezt egyértelműen megállapítsák egy-egy vizsgálatban.
Külső és belső, magas és alacsony elvárások hatnak arra, hogy milyennek látjuk a párunkat, és a vele megélt kapcsolatot. A nagy Ő kergetése helyett érdemes az elég jó Ő-re figyelnünk, aki sokkal gyorsabban felbukkanhat a színen.
Évszakonként, naponként, óránként próbálta felmérni a baljós időszakokat egy kutatópáros.
A stressz életünk elkerülhetetlen velejárója, de ha folytonos nyomás alatt élünk, előbb-utóbb testi és lelki harmóniánk nagy kárt szenved. Vannak azonban olyan technikák, amelyek a szenvedés helyett az önérvényesítés képességének megszerzésével kecsegtetnek.
A rossz, felületes légzésminták megváltoztathatók három egyszerű légzőgyakorlat segítségével. Csupán néhány percet vesznek igénybe, és könnyen beépíthetők a reggeli rutinba. Részlet a Napindító meditációk című könyvből.
Vannak egyedülállók, vannak a szülőkkel élő felnőtt „gyerekek”, de nagynénik vagy nagybácsik is, akik úgy részei a családi rendszernek, hogy saját társuk vagy gyerekük nincsen. És jócskán vannak olyanok is, akiket szingliként definiálunk, holott társas kapcsolatban élnek, csakhogy társuknak nem embert, hanem például kutyát vagy macskát választanak.
Egy amerikai egészségközgaszdász régóta sejtett felfedezést tett.
Mindnyájan ismerünk olyan zárkózottan, izoláltan élő embereket, akiknek úgy tűnik, sokkal jobb egyedül, ráadásul párkapcsolat nélkül. Mi lehet annak a hátterében, hogy így élnek? Vajon jól érzik magukat a bőrükben? Kell-e nekik segítenünk?
Kínában egyre többen választják a mesterséges intelligenciát a valódi emberek helyett barátnak, barátnőnek. Első ránézésre furcsa, másodikra szomorú: a jelenség mögött az elmagányosodás húzódhat meg.
A helyzet szerencsére nem ennyire vészes, de főképp a fejlett országokban már majdnem tudományos neve is van a jelenségnek: grey divorce revolution, azaz válási forradalom ősz fejjel.
A minimalizmus egy egyre népszerűbb életforma, amely nemcsak kevesebb tárgy birtoklására próbálja ösztönözni a követőit, hanem az önismeret egy új útját is kínálja. Kovács Balázs szexuálpszichológiai szakpszichológus recenziója Az embereket szeresd, ne a tárgyakat című könyvről.
Egy jó fortély az önkontroll fejlesztésére, ha a jövőbeli negatív következményeket közelebb hozzuk a jelenhez. Részlet a Dekódold a gyermeked! című könyvből.
Az egypetéjű ikrek rejtélyes kötődése mindig is érdekelte az embereket. A születésük után különválasztott testvérek szomorú történetéből a kutatók is sok mindent megtudhattak az öröklődés és a környezet hatásairól.
Akinek jobbak az anyagi lehetőségei, az egészségesebb életet is élhet, a pénznek köszönhetően ugyanis hozzájuthat olyan orvosi és egyéb szolgáltatásokhoz, melyekhez mások pénz hiányában nem tudnak. Egy friss kutatás szerint nemcsak emiatt lehet különbség a két csoport tagjainak egészségi állapota között.
Eltérés mutatkozik a szektorok között, hogy hol mennyien érzik magukat feleslegesnek.
Miért érzünk gyakran bűntudatot, ha betegek vagyunk, és hogyan lehet ezt feloldani? Miként termelhetnek újabb aggodalmakat a divatos diéták és a boldogságtréningek? Hogyan befolyásolja a testképünk az önértékelésünket? Jó ideje velünk van az általános elbizonytalanodás, de a koronavírus-járvány, a klímaválság és a háború fenyegetése miatt különösen felerősödtek a szorongásaink és az egzisztenciális félelmeink. Aggódunk az egészségünk, a gyógyszerek és élelmiszerek kockázatai, valamint a nehezen kontrollálható stressz miatt. Mindez jelentős hatást gyakorol a viselkedésünkre, az egészségünket befolyásoló szokásaink és függőségeink kialakulására. Csabai Márta, a hazai egészségpszichológia meghatározó személyisége nemzetközi kutatások, társadalmi-kulturális példák, továbbá médiatartalmak pszichológiai elemzése alapján feltárja, hogyan kezeljük az egészségünkkel és a testünkkel kapcsolatos félelmeinket. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részletet is közlünk.
A traumának sok fajtája van, Edith Shiro klinikai pszichológus ezekből a leggyakoribbakat sorolja fel A trauma váratlan ajándéka című könyvében. Részlet.
Miért érzünk gyakran bűntudatot, ha betegek vagyunk, és hogy lehet ezt feloldani? Miként termelhetnek újabb aggodalmakat a divatos diéták és a boldogságtréningek? Hogyan befolyásolja a testképünk az önértékelésünket? Jó ideje velünk van az általános elbizonytalanodás, de a koronavírus-járvány, a klímaválság és a háború fenyegetése miatt különösen felerősödtek a szorongásaink és az egzisztenciális félelmeink. Aggódunk az egészségünk, a gyógyszerek és élelmiszerek kockázatai, valamint a nehezen kontrollálható stressz miatt. Mindez jelentős hatást gyakorol a viselkedésünkre, az egészségünket befolyásoló szokásaink és függőségeink kialakulására. Csabai Márta, a hazai egészségpszichológia meghatározó személyisége nemzetközi kutatások, társadalmi-kulturális példák, továbbá médiatartalmak pszichológiai elemzése alapján feltárja, hogyan kezeljük az egészségünkkel és a testünkkel kapcsolatos félelmeinket. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részletet is közlünk.
