Ma az iskolai tárgyak legnagyobb mumusa a matematika, pedig több frissen megjelent kötet is azt bizonyítja, hogy kifejezetten érdekes tudományról van szó, amely alakítja és meg is magyarázza a körülöttünk lévő világot. Az a jó hírünk van sokak számára, hogy egy matematikus gyakorlatilag feloldozza a matekvakságban szenvedőket, és azt álltja, nem kell mindenkinek matekzseninek lenni.
Legtöbbször úgy képzeljük, hogy alaposan megfontolva választjuk ki a partnerünket, és ő is ugyanezt teszi, amikor mellettünk dönt. Ám kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy e találkozásnál a szüleink, sőt a nagyszüleink is találkoznak, és jóval meghatározóbb az egykori viszonyulásuk hozzánk, mint gondolnánk.
Számos nő elégedetlen a testi adottságaival, nehezen tud anyaként és nőként is helytállni, s egy homályos, megfoghatatlan kép él benne női önmagáról - írja a Női körben - Útkeresés a táncterápia módszerével című könyv szerzője, Jarovinszkij Vera tanácsadó szakpszichológus. Az alábbiakban a kötetből olvashat szerkesztett részletet.
Az idén 10 éves HVG Extra Pszichológia magazin szakértő szerzőit kérte fel, hogy meséljék el, hogyan lett belőlük pszichológus, pszichiáter, mi fogta meg őket a tudományterületben. Buda László pszichiáter, a SzomatoDráma és az Ultrarövid Terápia módszerek megalkotójának írását közöljük.
Ha gyermekkorunkban esetleg nem kaptuk meg szüleinktől a megfelelő mértékű szeretetet és törődést, felnőttkorunkra megpróbálhatjuk megadni magunknak.
A természeti katasztrófák lelki vámot szednek.
Az idén 10 éves HVG Extra Pszichológia magazin születésnapi pályázatot hirdetett „Lelki fejlődésem az elmúlt 10 év alatt” címmel. Mária írását közöljük.
Társalkodónő, ápolónő, szakácsnő, sofőr: anya. 0–24 órás szolgálatban, mert sok gyermek életében az anya a biztos pont. Mi történik, ha csak anya van?
Sokkal több mindenre jó a nők számára kifejlesztett táncterápia, mint gondolná.
Az idén 10 éves HVG Extra Pszichológia magazin szakértő szerzőit kérte fel, hogy meséljék el, hogyan lett belőlük pszichológus, pszichiáter, mi fogta meg őket a tudományterületben. Hevesi Krisztina szexuálpszichológus, egyetemi adjunktusírását közöljük.
Mindenki fejében kirajzolódik a kép arról, milyen szülővé szeretne válni. A kisbaba megszületése után előfordulhat azonban, hogy nehéz elérni a kiegyensúlyozott kapcsolódást a babához. Mitől függ, és hogyan formálódhat a szülői oldala ennek a különleges viszonynak, amely megalapozza a létezésünket a világban?
„Nem túl vastag ez a kötött kabátka a gyereken ilyen szép napsütésben? – Én inkább úgy látom, hogy túl vékony, ahhoz képest, hogy mennyire fúj a szél!” Mindegy, milyen a kabát, milyen az idő: bármikor és bármelyik gyereken – a ruháján, a viselkedésén, a napirendjében – találhat kifogásolnivalót az, aki szeretne. És néhány évtizede egyre többen szeretnének.
Az idén 10 éves HVG Extra Pszichológia magazin születésnapi pályázatot hirdetett „Lelki fejlődésem az elmúlt 10 év alatt” címmel. Lilla írását közöljük.
Ha a cikkünkben bemutatott boldogsággyakorlatokat sikerül átültetnie az életébe, nemcsak jobban fogja érezni magát, hanem pozitív attitűdje hatékonyabbá teszi, és új lehetőségek tárulnak fel teljesítményének növeléséhez.
Az idén 10 éves HVG Extra Pszichológia magazin szakértő szerzőit kérte fel, hogy meséljék el, hogyan lett belőlük pszichológus, pszichiáter, mi fogta meg őket a tudományterületben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus írását közöljük.
A megoldás a személyiségünktől is függ.
Az utóbbi évtizedben zajló úgynevezett rezilienciakutatások azt vizsgálják, min múlik, hogy valaki a stressz után viszonylag rugalmasan visszanyerje „eredeti formáját”, rá jellemző és számára jól – vagy legalábbis megfelelően és kiegyensúlyozottan – működő lelki állapotát. A kutatások válasza egyértelmű. Ez bizony – ez is! – a gyerekkoron múlik.
Az idén 10 éves HVG Extra Pszichológia magazin születésnapi pályázatot hirdetett „Lelki fejlődésem az elmúlt 10 év alatt” címmel. Temesvári Orsi írását közöljük.
Mi lehet a titkuk a hosszú távon is jól működő kapcsolatoknak? Netán üljünk le, és szálazzuk ki együtt a felmerülő problémákat? Végül is nem az ellenségünkkel, hanem a társunkkal kell túljutnunk a helyzeten.
Azért nehéz egy szenvedélybeteget rádöbbenteni a saját addikciójára, mert egy függőség nemcsak szenvedést okoz, hanem el is veszi a szenvedést – hangsúlyozta Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus a HVG Extra Pszichológia Szalon vendégeként. A beszélgetés során szóba került, hogy miben hasonlít a karantén az addikcióból való gyógyulásra, miért nem fordul szakemberhez a szenvedélybetegek többsége, hogyan lehet rádöbbenteni valakit arra, hogy függő, és miért tekinthetik sokan ezt az állapotukat áldásnak.
