A családi harmónia nem magától jön létre, meg kell érte dolgozni. Néha könnyebb, néha nehezebb, és attól, hogy egyszer összejött, nem biztos, hogy a jövőben is össze fog jönni. De még ha a gyerekek nem a szülők klónjai, és ha a közös halmaz kicsi is, értő odafigyeléssel megtalálható és megőrizhető a harmónia.
Mindeddig nem igazán figyeltek fel erre a következményre.
A belső motiváció hegyeket mozgat, és ha megvan, mire vágyunk az életben, segíthet nekünk sokféle technika, melyet az élsportból eltanulva a mindennapi életünkben alkalmazhatunk – mondja Kenyeres András coach, a magyar férfi vízilabda-válogatott mentáltrénere, akivel közelgő szalonestje előtt teljesítményünk maximumáról beszélgettünk. Öt kérdés és válasz.
Avagy mentsük meg a gyerekeket a jelenlegi oktatástól - véli klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerzőnk.
„Krízis az, amit az ember krízisként él meg” – mondja Szél Dávid pszichológus, egyetemi oktató, coach és „apablogger”, akivel közelgő szalonestje előtt életünk kríziseiről, a lelki ellenálló képesség fejlesztéséről beszélgettünk. Öt kérdés és válasz.
Viszonyunk a világhoz és önmagunkhoz az első pár életévünkben alapozódik meg. Mi határozza meg, hogy személyiségünk fejlődése a bizalom vagy a bizalmatlanság irányába fog megindulni?
Kasza Tibi egy törés után kezdett közösségi médiával foglalkozni, mára az egyik legbefolyásosabb médiaszemélyiséggé vált. Három netes személyiség portréja.
Mindenkinek vannak titkai. És imádunk titkokat feltárni, rejtélyes ügyekbe belelátni – feltéve, hogy nem kell megőriznünk őket. Azt gondolnánk, szükségünk van titkokra, nem tudnánk nélkülük élni. Pedig energiát vesznek el, kapcsolatok mennek rá, beteggé tesznek és rombolják kreativitásunkat.
A neméről, az életkoráról és a személyiségéről?
A felnőttfilmek beépültek a hétköznapjainkba, észrevétlen kötődést, függőséget kialakítva, kiváltképp a férfiak esetében. Vajon megismerik-e az új generációk a szerelmet, a vágyat a valós emberek iránt?
Apáink sokfélék, a legkülönfélébb módon éreznek és viselkednek. Megfogadjuk, hogy nem leszünk olyanok, mint ők, aztán mégis ugyanazokat a játszmákat ismételgetjük. Az elég jó szülőséghez érdemes megvizsgálnunk, milyenek vagyunk, és ez mit okoz a gyermekünkben.
Ismét bebizonyosodott, hogy nincs olyan ember, akit ne lehetne manipulálni.
A 18 éves Gabi története arról, hogyan küzdött meg fájdalmával, amikor elveszítette édesanyját. Singer Magdolna Ki vigasztalja meg a gyerekeket című könyvében hasonló személyes tragédiákról mesélnek gyerekek, fiatalok. Amikor az író leírta ezeket, többször elsírta magát.
„Jól átjön, hogy kinek milyen a személyisége” – mondja a műfaj varázserejéről a 25 éves youtuber, aki az egyik legnépszerűbb vlogger ma Magyarországon, ahol minden negyedik tinédzser influenszerkarrierre vágyik. De mit is jelent a neten felelősséggel élni, és hol vannak önmagunk megosztásának a határai?
A közelgő klímakatasztrófa lehetősége jelentősen befolyásolja a fiatal generációk hangulatát, jövőképét.
Így hangzik 11 tévhit közül a 4. a népszerű pszichológus L. Stipkovits Erika pszichológus legújabb, Nagyszülők a kispadon című könyvében, melyben nagyszülők, szülők és unokák egymásra hatásának eredt a nyomába.
A kreativitás nélkülözhetetlen kelléke a szellemi fejlődésnek. Joshua Wolf Shenk amerikai író megfigyelései azt bizonyítják, hogy kreativitásunk mozgatórugóját megtalálhatjuk egy alkotótársban, a kreatív „párunkban”.
A legtöbb szülő azt szeretné, ha a gyermeke kiválóan teljesítene az iskolában és a különórákon is. De a valóság gyakran nem ennyire rózsás. Sikeres életet szeretnénk a gyermekeinknek, és emiatt gyakran hibákat követünk el.
A gyerekkori stressznek, szorongásnak és pszichoszomatikus tüneteknek a szülők és gyerekek közti bensőséges kapcsolattal lehet leghatásosabban elejét venni – hangsúlyozták a HVG Pszichológia Extra legutóbbi szalonestjének előadói. A színpadra lépő szakemberek ezen túl beszéltek még a csendterápiáról, a szülői önismeret fontosságáról, és arról, hogy miért épp iskolába indulás előtt fáj a gyerek hasa.
Egy értékesítési találkozó során egy lelkes, fiatal alkalmazott megosztotta ötleteit, mire két tapasztaltabb munkavállaló gunyorosan összenézett. Ismerős a helyzet? Sok szervezeti kultúrában az alkalmazottak büntetlenül gúnyolódhatnak, szórakozhatnak másokkal. Ha ezt számon kérik rajtuk, akkor egyszerűen elutasítják az egészet azzal, hogy „csak vicceltek”. Az eredmény? A többi munkavállaló kevésbé valószínű, hogy véleményeket és javaslatokat nyújt be, vagy olyan ötleteket ad, amelyek innovációhoz vezetnének.
