Vészhelyzeti karantén? Kevésbé fáj, ha értelmet találunk benne
5 perc
2020.03.11. 08:20
A fertőzésveszély miatti vesztegzár sokféle lelki károsodást okozhat a bennlévőknek, de a kockázat egy kis odafigyeléssel jelentősen csökkenthető – állítja a karanténpszichológia. A kérdés különösen aktuális most, amikor idehaza is rendkívüli korlátozó intézkedések jönnek.
Ami nem terjed odakint, az fertőzhet bent, például ha a légkondicionáló terjeszti a vírusokat, ahogyan ez valószínűleg a Diamond Princess üdülőhajó karanténja idején is történt. De meglepően sok a pszichés kockázat is. Ezt a londoni King’s College egyetem pszichológusai összegezték annak alapján, amit a szakirodalomban találtak az elmúlt másfél évtized nagy járványai (SARS, ebola, H1N1 influenza) során életbe léptetett karantének hatásairól.
Pszichés zavarok: széles skála
Már rövid távon is veszélyes lelki kombinációt hoz létre a
- személyi szabadság korlátozása,
- az elzártság a szerettektől,
- a bizonytalanság,
- az információhiány,
- az unalom
- vagy ha rossz az ellátás.
A 11 országból mintegy 20 ezer ember megkérdezését összefoglaló kutatás szerint a pszichés zavarok skálája zavarba ejtően széles. Szerepel az érintettek beszámolóiban
- a depresszió,
- a megbélyegzettség,
- a félelem,
- sőt a bűntudat is.
A poszttraumatikus stressz főleg a gyerekeknek kockázat, de még inkább a karanténban dolgozó egészségügyieknek. Utóbbiak körében – derítették ki a 2003-as SARS-járvány utóhatásait vizsgáló kínai kutatók – évekkel később is számottevőek ennek tünetei, ráadásul a kórházi dolgozók között jelentősen megnőtt emiatt az alkoholbetegek száma.