#rák

Azt a szót, hogy „rák”, sosem mondja ki – szakorvosok a daganatos betegségek gonoszságáról és mai magyar valóságáról

Az onkológia rákfenéje a betegút – mondja Szántó István onkológus, aki 46 éves praxisa során sem tudta megszokni a rák gonoszságát. Hogyan közli a diagnózist? Miért maradhat sok eset ellátatlanul? Miért elhibázott a mellrákszűrés protokollja Magyarországon Újhelyi Mihály plasztikai sebész szerint? Milyen, amikor a páciens mosollyal távozik az emlőrekonstrukció után? Az onkológussal és a plasztikai sebésszel a hajlamosító génmutációkról és a különféle szűrési lehetőségekről is beszélgettünk.





Kösz, jól: Nem leszel kevésbé nőies attól, hogy mellrákkal küzdesz

Tényleg több nő lesz mellrákos ma, mint húsz évvel ezelőtt? Mit él át a beteg, amikor kézhez kapja a diagnózist? Hogyan érinti a nők identitását és testképét a betegség? Mire van szüksége a betegnek, és ehhez képest mit tud nyújtani az orvos? Érdemes orvost váltani, ha nincs meg a „kémia”? Ezekről a témákról is szó esett a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.









„A daganatok nem lesznek az a rettegett népbetegség, ami ma” – így forradalmasíthatja a rák elleni harcot az MI és az mRNS

A rák elleni küzdelmet, és ezáltal az életbiztosítások piacát is felforgathatják az olyan tudományos innovációk, mint az mRNS és a mesterséges intelligencia. Mikorra jutunk el oda, hogy a rák már nem rettegett betegségként lesz számontartva? Mennyivel nőhet a várható élettartam a daganatok visszaszorításával? Hogyan teszi olcsóbbá az életbiztosításunkat az MI? Szakértőkkel beszélgettünk.


Van egy ígéretes rákterápia, és most magyar kutatók is segítettek közelebb hozni az áttörést

A célzott alfa-terápia napjaink egyik legígéretesebb rákkezelési módszere, ám a „mellékhatásairól” még nem tudni mindent. A kezelés során ugyanis erősen sugárzó „leányelemek” is keletkeznek, amelyek a célzott területen kívül is okozhatnak károsodást. Magyar kutatók most olyan kísérletben vettek részt, amely segít nyomon követni ezeket a radioaktív elemeket.