Számos tanulmány foglalkozott már azzal, hogy a daganatos megbetegedésekért csak részben felelősek a gének, az egészségtelen életmód is jelentős mértékben járul hozzá a kialakulás kockázatának növekedéséhez. Ezek közé tartozhat a mozgásszegény életmód, az elhízás és az ultrafeldolgozott élelmiszerek is.
Utóbbiak ugyanakkor csak a jéghegy csúcsát jelentik, ugyanis ezek nélkül is lehet egészségtelenül táplálkozni. Hogy miként érdemes változtatni az étrenden ahhoz, hogy minimalizálja az ember a betegség kialakulásának kockázatát, arról Mikkael Sekeres, a Miami Egyetem tudósa írt egy cikket a The Washington Postba.
Az onkológus leggyakrabban épp ezzel a kérdéssel találkozik, vagyis, hogy milyen módon lehet, kellene változtatni az étrenden. Az is kérdés, hogy van-e egyáltalán értelme, hogy az ember odafigyeljen ebből a szempontból az étkezésére. Állítja: a válasz egy határozott igen.
„A fogyasztott és kerülendő ételek és italok tudatos megválasztása segíthet csökkenteni a rák kialakulásának kockázatát.”
Az onkológus elsősorban amerikai példákat hoz, amik azonban bárhol hasznosíthatók. Mint írja, az amerikaiak átlagosan napi 1000 kalóriánként valamivel több mint 150 gramm gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak. A legfrissebb ajánlások szerint azonban ezt napi 240 gramm zöldség és 300 gramm gyümölcs elfogyasztására kellene feltornázni. Sekeres saját bevallása szerint naponta legalább 160 gramm zöldséget és 300 gramm gyümölcsöt fogyaszt el.
https://hvg.hu/tudomany/20251230_immunterapia-rakbetegseg-daganatos-megbetegedes
Egy 27 ezer ember bevonásával készült kutatás azt vizsgálta, hogy a gyümölcsök és zöldségek alacsony fogyasztása összefüggésben áll-e a rák kialakulásának nagyobb valószínűségével, illetve a nagyobb arányú fogyasztásuk segít-e csökkenteni ugyanennek a valószínűségét.
A kutatók azt találták, hogy az olyan zöldségek, mint a káposzta, a karfiol, a brokkoli, a kelbimbó és a fehérrépa zöldjének magasabb (heti legalább 80 gramm) fogyasztása – főtt és nyers formában – legalább hatféle rák kialakulásának kockázatát csökkentette az alacsonyabb (ennél kevesebb) fogyasztáshoz képest. Ezen megbetegedések közé tartozik a száj- és torokrák, a nyelőcső-, a vastag- és végbélrák, valamint a gége-, a méhnyálkahártya- és a petefészekrák is.
A gyümölcsfogyasztás hétféle ráktípus, köztük a szájüregi-, a nyelőcső-, a gyomor-, a vastag- és végbél-, a hasnyálmirigy- és a gégedaganat, valamint a limfóma kialakulásáank kockázatát csökkentette.
Naponta mindössze 30 gramm teljes kiőrlésű gabona fogyasztása tudományos becslések szerint 30 százalékkal csökkenti a vastagbél- és végbélrák kialakulásának kockázatát.
Az amerikai orvos a fentiek mellett nem javasolja a vörös húsok és a feldolgozott húsipari termékek fogyasztását. Mint írja, több mint 800 tudományos cikk vizsgálta a húsfogyasztás és a rák kialakulása közötti kapcsolatot.
A legtöbb eredmény a vastagbélrákot a vörös hús – marha, borjú, sertés és bárány –, valamint a feldolgozott húsok – szalonna, kolbász, sonka, virsli – fogyasztásával hozta összefüggésbe. Ez azt mutatja, hogy minden napi 100 gramm vörös hús elfogyasztása 17 százalékkal növeli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Emellé társul még az a tény, hogy a napi 50 gramm feldolgozott hús elfogyasztása 18 százalékkal növeli ugyanennek az esélyét.
https://hvg.hu/tudomany/20251216_rakgyogyitas-daganatos-megbetegedes-leukemia-ebx
A vörös hús fogyasztása mindezek mellett a hasnyálmirigy- és prosztatarák kialakulásával is összefüggésbe hozható, míg a feldolgozott húsok a gyomorrák kialakulásának kockázatát növelik. Emiatt a szakember azt javasolja, hetente legfeljebb egy-két alkalommal egyen az ember ilyesmit.
A nem ajánlott dolgok sorából természetesen a cukros italok sem maradhattak ki. Ezek fogyasztását a legkevésbé sem ajánlja Sekeres, ugyanakkor megjegyezte: a cukor fogyasztása nem serkenti közvetlenül a daganatok növekedését.
„A nyers és feldolgozott cukor, a kukoricából készült édesítőszer, a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup és az italokban, gyorséttermi vagy feldolgozott élelmiszerekben található egyéb cukrok azonban növelhetik a súlygyarapodás és az elhízás kockázatát. Az ebből eredő inzulinrezisztencia és a krónikus gyulladás közvetett kockázati tényezők lehetnek a rák kialakulásában” – hangsúlyozza az onkológus.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
