Állandó macska-egér harc zajlik a zsarolóvírusok fejlesztői, valamint az ilyen kártevők észlelésére szakosodott cégek között, ám most a támadók lehetnek jobb pozícióban: elkészült ugyanis a Mamona, ami nagyon másként működik, mint a megszokott megoldások.
Megszűnik a Hunters International nevű hackercsoport, mely kimondottan zsarolóvírus-támadásokra szakosodott. Bár az ígéret szerint ezzel a korábbi áldozatok is jól járnak, a gyakorlatban vannak kérdőjelek.
Megkongatták a vészharangot a biztonsági szakemberek: a támadók titkos mikrokódot tölthetnek be a processzorokba, és ezzel az eddigi szoftveres szint helyett hardverszinten avatkozhatnak be a gép működésébe, például közvetlenül futtathatnak zsarolóvírusokat a CPU-n.
Hónapokon át okozott fennakadásokat az IKEA működésében egy hackertámadás, ami jelentős károkat okozott.
2023 óta szedi áldozatait az Akira zsarolóvírus, és a mögötte állók már számos vállalattól szedtek be pénzt az adatok visszaállítása fejében. Voltak már kísérletek a megfékezésére, de ezeket túlélte. Most viszont emberére talált: egy indonéz programozó sikeresen feltörte a többplatformos zsarolóprogramot. Eljárását a megzsaroltak is használhatják.
Elég gyakran érkeznek hírek zsarolóvírusokról, amelyeket sokan a legújabb idők egyik számítógépes fenyegetésének tartanak. Azonban a ransomware-ek története már több évtizedes, a legelső kis gonosztevő 1990 januárjának első napjaiban kezdett ténykedni.
Kormányzati szervezetek és magánvállalatok is célpontjai voltak egy kiterjedt kibertámadási kampánynak, mely már évek óta zajlik. A nem megfelelően védett rendszereket célozzák a rosszindulatú felek.
Át kellett állnia kézi ügyintézésre egy súlyos zsarolóvírus-támadás után a Stoli nevű vodkagyártónak, ráadásul nem ez az egyetlen gond a cégnél.
Az iskolák és egyetemek továbbra is a kibertámadások, köztük a zsarolóprogramok egyik fő célpontjai. A Sophos kiberbiztonsági vállalat jelentése szerint a támadások számának csökkenése ellenére drámaian megnőttek a támadások elhárításával és helyreállításával kapcsolatos költségek.
12 hónap, 43 célpont: ez volt a Radar nevű zsarolóvírus-banda mérlege, ám most az FBI komoly csapást mért a kiberbűnözőkre. Kérdés, ez elég lesz-e a teljes felszámoláshoz.
Több százezer forintos váltságdíjat is követelhet az egyszerű felhasználóktól a Magniber nevű zsarolóvírus, ami világszerte, így Európában is támadásba lendült.
Látszólag szokványos zsarolóvírus-támadásnak indul a Volcano Demon módszere, mely azonban a sikeres titkosítás után letér a megszokott útról: addig zaklatják telefonhívásokkal az áldozatukat, amíg azok nem fizetnek.
Több kiberbűnöző is használ egy új androidos zsarolóvírust, mely zárolja az adatait, és csak váltságdíj ellenében kínál újbóli hozzáférést azokhoz. Nincs azonban garancia arra, hogy tényleg vissza is kapja a képeit és fájljait.
Különleges módszert választott a felhasználók kizárására egy új zsarolóvírus (ransomware), a ShrinkLocker: a Windows beépített titkosítási technológiájával zárolja a rendszert.
Veszélyes, korábban nem dokumentált rosszindulatú programot fedeztek fel Kelet-Európát célzó hackertámadásokban.
Akár személyazonosság-lopásra is felhasználhatják az ügyfelek adatait a hackerek, akik behatoltak a Vans tulajdonosának informatikai rendszereibe.
Életjelet adott magáról az a zsarolóvírus-támadásokra szakosodott LockBit csoport, amelyre néhány nappal ezelőtt 10 ország hatóságai közös erővel csaptak le.
„Meghackeltük a hackereket” – sikeres volt a LockBit elleni hatósági művelet, a kiberbűnszervezethez kapcsolható embereket is letartóztattak több országban.
Visszatért a papíralapú dokumentáció 21 romániai kórházba, miután egy zsarolóvírus-támadás miatt le kellett állítani minden szervert.
Nemcsak a váltságdíjat fizetők száma, de a fizetések mértéke is csökkent zsarolóvírus-támadások esetében – derül ki egy friss jelentésből. Ennek hátterében több dolog is meghúzódhat.
