Hiába büszke arra az Orbán-kormány, hogy 2010 óta a reálkereset 70 százalékkal, a foglalkoztatás pedig 22 százalékkal emelkedett, a reál GDP mindössze 40 százalékkal lett magasabb. Ki járt igazán jól: az állam, a munkavállalók vagy a tulajdonosok? Ezt járja körbe Mellár Tamás közgazdász, ellenzéki képviselő, volt KSH-elnök.
Különleges helyzetben vagyunk: napokon belül eltelik a XXI. század első negyede. Rendhagyó összeállításban mutatjuk, hogyan teljesített Magyarország az utóbbi 25 esztendőben.
8 százalék alá lassult az átlagkereset emelkedése, ilyesmire 2021 óta nem volt példa, alapvetően 2016 óta nem volt ilyen lassú a béremelkedés. A 4 százalék fölötti infláció mellett a reálkereset csak 3,2 százalékkal nőtt.
Az átlagkeresetek emelkedése 10 százalék alá lassult februárban, a reálkereset csak 3,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset 455 ezer forint volt, a közepes nettó 371 ezer forint.
Tavaly a foglalkoztatottak több mint felének, idén pedig minden ötödiknek csökkent a reálkeresete. Sokaknak van áruhitelük, és a többség jóval kevesebbet keres, mint az átlag. Nem csoda, hogy nem tudnak többet vásárolni.
Néhány hónapon belül akár 2000 milliárd forint is rászakadhat a magyar gazdaságra, de ez csak azoknak feledteti az elmúlt két szűk esztendőt, akik a válsághatások ellenére képesek voltak megtakarításra.
A közepes kereset nettója 360 ezer forint volt. A reálkereset közel 10 százalékkal nőtt.
Szeptember óta nő a reálkereset – a foglalkoztatáspolitikai államtitkár szerint ez a decemberi (januári) minimálbér-emelésnek is köszönhető.
Közel 14 százalékkal nőttek a keresetek márciusban, az alacsony infláció mellett a reálkereset közel 10 százalékkal volt magasabb.
A nettó átlagkereset kedvezményekkel 416 600 forint volt, a bruttó mediánkereset 493 700 forint, a nettó mediánkereset pedig a kedvezmények figyelembevételével 341 700 forintot tett ki.
Két minimálbér-emelés hatása is megjelenik a decemberi kereseti statisztikákban, a 2023 januári, illetve a 2024 januárjáról előre hozotté.
Az infláció lassulásának köszönhetően decemberben már több mint 10 százalékkal magasabb volt a reálkereset, mint egy évvel korábban. Az év egészét tekintve azonban a reálkereset közel 3 százalékkal esett vissza. Egy közepesen kereső magyar 2023-ban 312 ezer forint nettót vitt haza.
Az átlagkereset 14 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az infláció lassulásával párhuzamosan a reálkereset 3,7 százalékkal nőtt.
Az egy évvel korábbihoz, de még az előző hónaphoz képest is csökkent a kiskereskedelmi forgalom októberben. Holott a reálkereset már szeptemberben nőtt.
Az inflációnál nagyobb béremelkedés fordulópont, de az inflációs sokk nyomán a keresetek csak annyit érnek, mint 2020-ban. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint nagy vívmány, hogy a minimálbér számszerűen nagyobb, mint 15 éve.
Ugyan a keresetek emelkedési üteme lassul, augusztusban a fizetések nagyobbat nőttek éves összehasonlításban, mint az árak, 1,7 százalékponttal.
A magyarországi reálkereset 33 százalékkal nőtt 2010 és 2021 között, ezzel együtt csak négy uniós országban keresnek rosszabbul a munkavállalók.
A magyar lakosság csökkenő reálbérekkel, csökkenő vásárlóerővel vág neki a karácsonyi szezonnak. A kiskereskedelmi forgalom már most csökken, a vásárlók egyre érzékenyebbek az árakra. Viszont a tavalyinál jobb áruellátottság, nagyobb készletek és fokozódó piaci verseny miatt az akciószezonban a kereskedők várhatóan nagy árleszállításokkal rukkolnak elő.
9,1 százalékkal volt magasabb az átlagkereset szeptemberben, mint egy évvel korábban. A január–szeptemberi időszakban a reálbér-emelkedés 3,9 százalék volt a 4,4 százalékos infláció miatt.
A reálkeresetek – az 1,9 százalékos szeptemberi inflációval számolva – 4,4 százalékkal nőttek a családi adókedvezmény hatását nem számítva.
