Látványosan nőnek a bérek, de így sem érnek annyit, mint a nagy infláció előtt

Kevés pozitív meglepetést okoz mostanában a magyar gazdaság, a keresetek alakulása azonban rendre kivétel. Az év eleji kiugrás várható volt, ám az átlagkereset májusban is csaknem 15 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Így az ebben a hónapban mért, éves szinten 4 százalékos infláció mellett a reálkeresetek 10,4 százalékkal emelkedtek. A keresetek – vagy legalábbis az átlagkereset – magas szinten ragadt növekedése persze örvendetes a dolgozók – vagy legalábbis a statisztikai értelemben vett átlagdolgozó – számára, ám kockázatokat hordoz, kisebb vállalkozások például kidőlhetnek a versenyben, és mindenképpen meglepő fejlemény.

A tavaly év végi munkaerőpiaci felmérések azt mutatták, hogy a vállalatok az idén jellemzően 5–10 százalékos béremelésekre készülnek. Ez az ütem annak fényében is reálisnak látszott, hogy a munkanélküliség nőtt, a gazdaság stagnált, vagyis úgy tűnt, a munkavállalók alkupozíciója inkább gyengül a munkáltatókkal szemben. Ráadásul a garantált bérminimum – tavaly decemberre előrehozott – idei emelése is 10 százalékos volt.

Aztán a valóság hókon vágta a vállalkozásokat, végül a bérek növekedésének üteme inkább a minimálbér 15 százalékos emeléséhez áll közelebb – magyarázza Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. A valóság az, hogy a munkaerőpiac még mindig feszes, a munkavállalók alkupozíciója erős, a cégeknek muszáj bért emelniük a dolgozóik megtartásához, nem beszélve arról, ha új és megfelelő kollégát akarnak felvenni. Az újonnan belépő munkavállalók magasabb bére ráadásul bosszantja a törzsgárdát, amit szintén csak bérfejlesztéssel lehet kezelni.