A magyar gazdaság az Orbán-kormány működése alatt három recessziót szenvedett el, és a visszaesések súlyosabbak, mint a régió más országaiban. Tavaly csaknem egy százalékkal zsugorodott a hazai össztermék, miközben az euróövezetben 0,5 százalékkal nőtt. Az pedig nem tűnik reálisnak, amit legutóbb meghirdetett.
Európa legnagyobb gazdasága ugyan megelőzte Japánt, és a harmadik helyre lépett elő az USA és Kína mögött, de a kilátásai nem jók, mert strukturális gondok miatt a növekedésnek hiányoznak az alapfeltételei.
0,8 százalékkal volt gyengébb a magyar gazdaság 2023-ban, mint egy évvel korábban – számolt a KSH. Az év utolsó három hónapjában stagnált a teljesítmény.
Különösen Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát érintheti rosszul a német gazdaság recessziója, amely nem konjunkturális, hanem strukturális, vagyis hosszú ideig eltarthat. A német autóipar Közép-Európát hátországnak tekintette, de lemaradt az átállásban az elektromos járművekre.
Az infláció a bank elemzői szerint a jegybanki célsáv közelébe, 4,1 százalékra eshet vissza az év végére.
A nemzetgazdasági miniszter arra utalt, a kormány nem fogja tartani a 2,9 százalékos hiánycélt.
Mínuszban végzett tavaly a német gazdaság, és az idei év se lesz sokkal jobb.
Az utolsó pillanatban közzétette középtávú prognózisát a Pénzügyminisztérium, ebből az is kiderül: pontosan mennyire volt csapnivaló a magyar gazdaság idei éve. Nagyon.
Ismét az időjárás mentette meg a magyar gazdaságot a még csúnyább összeeséstől; 2057-ig tartanák fenn az atomerőművet; Varga Mihály azt mondta, nincs megszorítás, és újabb eladósodást jelentett be. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Továbbra is kisebb a magyar GDP, mint egy évvel ezelőtt volt. Az előző negyedévhez képest végre javulást mért a KSH – ilyen már egy éve nem történt –, vagyis a technikai recessziónak vége, de azt szinte biztosra vehetjük, hogy éves átlagban nem fogunk a nulla fölé kerülni 2023-ban.
Négy szűk esztendő után ismét a 2019 előtti gyors növekedési pályára állítaná vissza a gazdaságot a kormány, bár a munkaerő kínálata szűkös, a kamatszint tartósan magas marad, az államadósság terhei nőnek, a külső források érkezése pedig akadozik.
Vége minden megmaradt optimizmusnak, már a kevéssel nulla fölötti éves GDP-növekedés sincs a kormányzati várakozások között.
Így nyilatkozott két Wall Street-i nagyágyú, ám nem ők az egyetlenek, akik pesszimisták a világgazdaság jövőjével kapcsolatban.
Németország lesz a világ egyetlen nagy gazdasága, amely 2023-ban zsugorodik. A bajok ugyan eltérnek a 90-es évek végitől, de ismét nagy adag reformra lenne szükség a versenyképesség helyreállításához. A német visszaesést pedig hazánk hatványozottan megszenvedi.
Idén éves átlagban 0,5 százalékkal zsugorodhat a magyar gazdaság, jövőre 2,5 százalékos növekedés várható a Kopint-Tárki szerint. Jövőre éves átlagban 6 százalékos infláció várható, ami még mindig a legmagasabb adat lesz az EU-ban.
A versenytorzító, erőszakos (jog)szabályalkotáson túllépve a kormány immár nyílt fenyegetéssel, zsarolással kényszerít piaci vállalkozásokat, hogy kedve szerint működjenek. A verőlegény-gazdaságpolitika arca, végrehajtója és szellemi atyja Nagy Márton. A miniszternek van víziója, de szinte biztos, hogy nincs igaza.
A Fitch-nél nem hagyták szó nélkül a hiánycél jelentős emelését, és visszaesést várnak 2023-ra.
A hazai gazdaság idén 0,1 százalékos zsugorodással zárhatja az évet, 17,8 százalékos infláció mellett. Az MBH Bank új prognózisa alapján jövőre viszont ismét erőteljes, évi 4 százalék körüli növekedési pályára állhat vissza a gazdaság, és 2024-re már becsúszhat a jegybanki tűréssávba az infláció is.
Idén mínuszban, jövőre pedig a nem is oly régi reményekhez mérten feleakkora növekedéssel lehet csak számolni. A múlt heti Közgazdász-vándorgyűlés is kevés okot adott a megnyugvásra: látszott, hogy az igazi gond nem a számokkal van, a visszaeső növekedés és kieső támogatások mellett egyre hangosabban fúj egymásra a gazdasági kormányzat és a jegybank, ami több, távolabbra mutató kockázatot is jelent.
A Neue Zürcher Zeitungban nyilatkozó pénzügyi szakember szerint számos buborék alakult ki a gazdaságban, ezért megfontoltságra inti a magánbefektetőket. Rogers szerint a központi bankok példátlanul sok pénzt nyomtak a piacba, és még a legfejlettebb országok is hatalmas adósságokat halmoztak fel. Elképzelhetőnek tartja, hogy bizonyos országok kiléphetnek majd az euróövezetből.
