Közismert, hogy az alvás igen fontos szerepet játszik az emlékek megszilárdításában, viszont azt a kérdést, hogy miként formálja ezeknek az emlékeknek a tartalmát, eddig nehezebb volt megválaszolni. Hongkongi kutatók nemrég megjelent tanulmánya felfedi, hogyan befolyásolhatja az emlékek tárolását az alvás különböző szakaszaiban eltöltött idő.
Egyre zajosabb a környezetünk, így nem véletlenül terjedtek el a fehérzajgenerátorok és a kapcsolódó alkalmazások, amelyek folyamatosan ismétlődő hangok lejátszásával segítik az alvást. A frekvenciáktól függően a klasszikus fehérzajon kívül van még rózsaszín, barna és kék zaj, és persze egy sor természetes hanghatás is. Amerikai kutatók azonban bizonyították, hogy a sokak által kedvelt rózsaszín zaj nem igazán jó az alvás szempontjából. Viszont egyből ajánlottak egy sokkal jobb és egyszerűbb módszert.
Amennyire alapvető és hétköznapi, annyira rejtélyes és izgalmas jelenség az alvás. Ezen biológiai alapszükségletünk évezredek óta foglalkoztatja az embereket, és néhány kérdésre még a mai napig nem talált magyarázatot a tudomány. Cikkünkben annak járunk utána, mi is történik pontosan a testünkben, miközben alszunk.
Amerikai kutatók egérkísérletekkel bizonyítottak egy érdekes összefüggést a szem pupillájának apró mozgásai és az agy emlékraktározó mechanizmusa között.
Hongkongi kutatók állítják, hogy az alvás közbeni memóriamanipuláció innovatív módon segíthet kezelni a traumákat és az érzelmi szorongásokat.
A nyárhoz képest a téli hónapokban akár jelentősen több lehet az emberek REM-alvásszakasza, ami azt jelentheti, hogy szezonálisan változhat az alvásigényünk.
Svájci kutatók egy innovatív hangterápiás módszer segítségével próbálják elűzni a visszatérő rémálmokat.
