Az emlékek felidézése esetenként annyira élénk lehet, hogy az ember úgy érzi, újraéli azokat a pillanatokat. Ez különösen igaz a negatív emlékekre, amelyek keserűek és érzelmileg megterhelőek. Időnként arra vágyunk, bárcsak törölné valami ezeket az emlékeket. Nos, ha törölni éppen nem is, viszont legalább gyengíteni lehet őket – derül ki egy ígéretes kísérletből.

Amikor alszunk, a pihenésen túl fontos folyamatok zajlanak az agyunkban, többek között ilyenkor szilárdulnak meg az emlékek. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a pozitív emlékek felidézése hozzájárulhat az érzelmi jóléthez. Ezt a két megállapítást fűzték össze a Hongkongi Egyetem kutatói, akik arra voltak kíváncsiak, hogy vajon megzavarhatók-e a negatív emlékek alvás közben kellemes emlékek felidézésével. Nem véletlenül választották az alvást: az alvásalapú technikák ugyanis gyengédebb, passzívabb megközelítést biztosítanak, és nincs szükség tudatos emlékezésre.

A vizsgálatokba 37 résztvevőt, elsősorban fiatal felnőtteket vontak be. Az esti tanulás során véletlenszerűen kimondott szavakat érzelmileg negatív képekkel társítottak, hogy az éjszakai alvás szilárdítsa meg az emlékeket. A következő este a korábban használt szavak mellé érzelmileg pozitív képeket társítottak, pozitív zavaró emlékeket hozva létre. Az eredeti szó-kép párok fele viszont változatlan maradt, egyfajta kontrollcsoportként – írták a kísérletről az amerikai tudományos akadémia folyóiratában.

A második éjszaka a kutatók célzott memória-reaktiválást alkalmaztak: miközben a résztvevők az alvás nem gyors szemmozgásos (non-REM) fázisában voltak, a pozitív és a negatív emlékekhez kapcsolódó szavakat ismételték számukra. Mindezt persze nagyon halkan, hogy úgy váltsák ki az emlékeket, hogy közben a kísérleti alany ne ébredjen fel.

Másnap reggel különféle feladatokkal azt vizsgálták, hogy a résztvevők mennyire emlékeztek vissza a kellemes és a kellemetlen emlékekre. Ezt a vizsgálatot öt nap után megismételték, hogy értékelhessék a hatások tartósságát. Kiderült, hogy a pozitív emlékek célzott újraaktiválása gyengítette a negatív emlékek felidézésének képességét. Viszont a kontrollcsoport emlékeinél, ahol nem volt pozitív megerősítés, nem észleltek ilyen hatást.  Arra is felfigyeltek, hogy a résztvevők nagyobb valószínűséggel gondoltak pozitív képekre az olyan szavak hallatán, amelyek mindkét fajta emlékhez kapcsolódtak. Ez azt mutatja, hogy a pozitív emlékek bevezetése gyengítheti a negatív emlékek intenzitását.

Alvás közben EEG-készülékkel figyelték a résztvevők agyát. A kutatók megnövekedett aktivitást figyeltek meg az érzelmi memóriafeldolgozáshoz kapcsolódó agyhullámok egyik fajtájánál, a Théta-sávnál az emlékjelek mutatása során, elsősorban a pozitív emlékek esetén. Azáltal tehát, hogy egy adott alvási fázisban célozták meg az agyat, a kutatóknak sikerült finoman befolyásolniuk az emlékek feldolgozását, csökkentve a negatív emlékek érzelmi hatását, anélkül, hogy ehhez tudatos erőfeszítésre lett volna szükség.

A kutatásnak persze voltak korlátjai. Például hogy a kísérletben használt érzelmi emlékeket mesterségesen, laboratóriumi körülmények között hozták létre, ami nem biztos, hogy egyezik a valós élet emlékeinek összetettségével. Emellett a kutatók az alvás egy meghatározott fázisára összpontosítottak. A későbbiekben viszont feltárhatják, hogy miként befolyásolja a memória újraaktiválását és az érzelmi feldolgozást a gyors szemmozgásos (REM) alvási fázis, illetve érdemes lenne tisztázni a mostani eredmények hosszú távú hatásait is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.