Az alvás rejtélyei, avagy mi történik alvás közben a testünkkel?
Amennyire alapvető és hétköznapi, annyira rejtélyes és izgalmas jelenség az alvás. Ezen biológiai alapszükségletünk évezredek óta foglalkoztatja az embereket, és néhány kérdésre még a mai napig nem talált magyarázatot a tudomány. Cikkünkben annak járunk utána, mi is történik pontosan a testünkben, miközben alszunk.
Mindenki ismeri azt az állapotot, amikor a szemek lecsukódnak, testünk elernyed, elménk kellemesen eltompul és lassan elszenderülünk. Ez az a pillanat, amikor végre megpihenünk, ugyanakkor egy nagyon összetett, izgalmas folyamat is kezdetét veszi a szervezetünkben.
Az alvó, mégis aktív agy
Még ha úgy is érezzük, az agyunk valójában nem kapcsol ki, amikor álomba merülünk. Egy periodikusan váltakozó hullámtevékenységbe kezd, amelyet alvásciklusnak nevezünk. Ez két fő fázisra bontható: az első a köznyelvben mélyalvásnak, tudományosan pedig lassú hullámú vagy gyors szemmozgás nélküli (NREM) alvásnak nevezett fázis, ami mind a fizikai, mind a kognitív funkciók helyreállításában kulcsszerepet játszik. Ebből a szakaszból nehéz az ébredés.
Ezután következik a gyors szemmozgások (REM), más néven az álmodás fázisa, amikor – ahogy neve is mutatja – a szemek gyors mozgást végeznek. Az agy ebben a szakaszban szilárdítja meg azokat az információkat, tapasztalatokat, amelyek aznap értek bennünket. Hatással van továbbá az általános hangulatra és érzelmekre is.
Egy alvásciklus általában 90-110 percig tart, és 4-5-ször megismétlődik egy éjszaka során. Az első ciklusban a mélyalvás dominál, míg az álomalvás mennyisége alig éri el a 10 percet. A ciklusok ismétlődésével azonban ez az arány eltolódik, méghozzá úgy, hogy az éjszaka előrehaladtával az első fázis egyre rövidebb lesz, míg a második akár egy órás időtartamra is hosszabbodhat. Mindkét fázis megléte nélkülözhetetlen az egészségünk megőrzéséhez, mert csak együtt, egymást kiegészítve és egymásra épülve képesek biztosítani a megfelelő testi-lelki regenerációt.
Jótékony hormonális változások
Az alvás kulcsszerepet játszik a hormonháztartás szabályozásában, ugyanis számos hormon termelődése függ tőle. Ilyenkor termelődik például a növekedési hormon, ami a kamaszkor végéig elsősorban a testmagasság eléréséért, felnőttkorban pedig a sejtek és a szövetek helyreállításáért, a zsír lebontásáért és az anyagcsere normális működéséért felelős. Ha termelése lecsökken – amit felnőttkorban a rossz minőségű, nem elégséges alvás is okozhat, – jellemzően elhízással, lassúbb regenerációval, izomvesztéssel lehet számolni.
A melatonin, vagyis alváshormon szintje az esti sötétség hatására kezd nőni, ez szabályozza az alvási ciklusokat. Mivel termelődése a fényviszonyoktól függ, a mesterséges fények – például a képernyők kék fénye – gátolhatják termelődését, ezzel nehezítve az elalvást. A melatoninnal ellentétesen hat a kortizol vagy más néven stresszhormon, amelynek szintje viszont alacsony az éjszakai órákban, és a reggel közeledtével kezd el növekedni, hogy segítse az ébredést és a nappali aktivitást. Ha a kortizol szintje valamilyen oknál fogva magas maradna alvás közben, az nemcsak a minőségi pihenést gátolná meg, de az ilyenkor zajló gyógyító, regeneráló folyamatokat is akadályozná.
Regenerálódó izmok
A NREM fázisban felszabaduló növekedési hormon végzi az izmok helyreállítását és újjáépítését. A sérült izmokban található fehérjék lebomlanak ilyenkor, és a helyükre újak épülnek be. Az alvás óráiban a keringés is javul, így ebben az időszakban több oxigénhez és tápanyaghoz jutnak az izmaink. Míg az alvás első fázisában az izmaink csupán ellazulnak, a második szakaszba érve az izomtónus teljesen megszűnik, a végtagjaink átmenetileg „megbénulnak”. Ez a mély relaxációs állapot szinte teljesen megszünteti az izomfeszültséget, ami fokozza a hatékony regenerációt és növekedést. Ezen kívül védelmi szerepet is játszik: megakadályozza, hogy az álmok hatására hirtelen mozdulatokat tegyünk és esetleg megsérüljünk.
Pihenő szív- és érrendszer
A NREM szakaszban a pulzus és a vérnyomás csökken, így a szív és az érrendszer pihenhet. A szívverés lelassul, a pulzusszám akár 10-30%-kal is csökkenhet az ébrenléti állapothoz képest, a vérerek pedig kitágulnak, ellazulnak. Mindezek elősegítik a szív regenerálódását, és csökkentik az érrendszer terhelését is, ami hozzájárul az egészsége megőrzéséhez.
Erősödő immunrendszer
Az, hogy mennyit és milyen minőségben alszunk, jelentősen befolyásolja immunrendszerünk hatékonyságát is. Alvás közben ugyanis az immunrendszer olyan fontos folyamatokat indít el és hajt végre, amelyek segítik a fertőzések és a betegségek elleni védekezést. Immunsejteket aktivál, valamint az immunsejtek közötti kommunikációért felelős fehérjéket, a citokinokat is ilyenkor lendíti mozgásba. Az aktivált immunsejtek memóriájára is hat az alvás, így azok könnyebben felismerik a fertőzéseket, és gyorsabban, hatékonyabban reagálnak rá. Továbbá azt is megfigyelték, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű alvással a gyulladásos folyamatokkal is sokkal eredményesebben veszi fel a harcot a szervezet.
Mi történik, ha nem alszunk jól és eleget?
Ha az alvási ciklus természetes rendje valamilyen okból megszakad, felborul vagy lerövidül, szervezetünknek nincs ideje a fent leírt, egészségmegőrzésünk szempontjából létfontosságú folyamatokra.
Már régóta ismert, alvásvizsgálatokkal bizonyított tény például, hogy ha az alvás az első, azaz lassú hullámú szakaszban szakad meg, akkor másnap fáradtság, csökkent teljesítőképesség és kreativitás, nehezített érzelmi feldolgozás és hangulatingadozások tapasztalhatók. Ha a második szakaszból van kevés, akkor azt többek között az immunrendszerünk, illetve a testünk sínyli meg: szervezetünk gyengül, fogékonyabbak lehetünk a betegségekre, és nehezebben épülünk fel az esetleges sérülésekből, betegségekből is.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Sedacur forte forgalmazója, a Phytotec Hungária Bt. megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
