A szemet a lélek tükreként emlegetik, viszont a pupilla valami egészen másról is árulkodik, többek között arról, hogy mikor és hogyan hoz létre az agy erős, hosszan tartó emlékeket. Mindezt a New York-i Cornell Egyetem kutatói állítják, akik agyelektródákkal és apró szemkövető kamerákkal felszerelt egereket vizsgáltak.
Egy hónappal korábban egy csoport egeret megtanítottak különféle feladatokra, például vízhez jutni vagy sütit gyűjteni egy labirintusban. Ezután agyelektródákkal és apró kémkamerákkal látták el őket, hogy figyelhessék a pupillák változását. Egy nap az egerek új feladatot tanultak, és amikor elaludtak, az elektródák rögzítették idegi aktivitásukat, a kamerák pedig a pupilláik változásait.
A vizsgálat során észrevettek egy mintát: a nem-REM (nem gyors szemmozgásos) alvás egy meghatározott szakaszában a rágcsálók pupillái összehúzódtak, jelezve az újonnan tanult feladatok konszolidációját. Később, ahogy a pupillák kitágultak, ahogy a régebbi emlékeket újra felidézték és megerősítették. A felvételek azt is kimutatták, hogy az egerek alvásának időbeli szerkezete változatos, és jobban hasonlít az emberek alvási szakaszaihoz, mint azt korábban gondolták.
Az egerek alvásának különböző pillanatokban történő megszakításával, majd később annak tesztelésével, hogy mennyire emlékeznek vissza a tanult feladataikra, a kutatók képesek voltak elemezni a folyamatokat. „Olyan ez, mint az új tanulás, a régi tudás, az új tanulás, a régi tudás, és ez lassan ingadozik az alvás során”– magyarázta Azahara Oliva, a Cornell adjunktusa, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője. A kutatásnak tehát sikerült a nem REM alvás egy korábban ismeretlen mikrostruktúráját feltárnia, amelyben az agy felváltva dolgozza fel az új és a régi emlékeket.
Oliva szerint az a tény, hogy a pupilla alvás közbeni nyomon követése nem invazív eljárás, további alkalmazásokat nyithat meg embereken, és különösen előnyös lehet azok számára, akiknek mentális egészségi állapotokhoz kapcsolódó memóriazavarai vannak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
