Nápolyi kutatók a kozmikus sugárzás segítségével tárták fel, hogy rengeteg görög sír fekszik a város utcái alatt. Hogy mi van az eddig nem ismert kamrában, az egyelőre rejtély.
Az európai viszonylatban is egyedülálló leletet az ELTE, a Jász Múzeum és az Eötvös Loránd Kutatóhálózat régészei találták meg. A sírban a kor csúcstechnológiájának megfelelő eszközök voltak háborítatlanul.
Az ezüstérméket egy viking kori földvár, Fyrkat erődjétől mintegy nyolc kilométerre, Hobro város közelében találták.
A régészek terrakotta figurákat – egyebek között egy delfinen utazó Erószt – találtak az eredetileg szübariszi görögök által alapított Paestum itáliai romvárosban, a műkincsek új betekintést nyújtanak az ókori város vallási életébe.
A Coloradói Egyetem kutatói szerint már az 1600-as évek elején is voltak háziasított lovak a vadnyugaton, pedig korábban úgy gondolták, hogy csak 1680 után került az őslakosokhoz ilyen állat.
Svéd kutatók még 2014-ben találták meg annak az ichtyoszaurusz néven ismert halgyíknak az egyik maradványát, ami azt mutatja, hogy az állat hamarabb élt, mint eddig gondolták.
Sok ezer, a kos mellett más háztáji állat maradványait találták meg egyiptomi régészek.
Meglepő hasonlóságot találtak thaiföldi kutatók egy nemzeti park makákói által, illetve a kőkorszaki emberek által használt kőszerszámok között. Fontos kérdés, mit jelenthet ez az evolúció szempontjából.
CorrectKin névre keresztelték a Szegedi Tudományegyetem kutatói azt archeogenetikai eljárást, amivel akár negyedfokú rokonság is megállapítható két ember földi maradványai alapján.
Páratlan, ezeréves középkori aranykincsre bukkant fémdetektor segítségével egy holland történész: a leletegyüttes négy arany fülbevalóból, két aranylevél csíkból és 39 ezüstpénzből áll – adta hírül a holland nemzeti régiségtár (Rijksmuseum van Oudheden).
A Vatikán visszaadja a Parthenón frízének darabjait Görögországnak, és ezzel más országokban is felerősödhet a vita az elhurcolt műkincsek tulajdonlásáról.
Egy 15. századi hajóroncsban találtak különleges leleteket Svédország partjainál.
Az őskori település mellett egy szarmata település maradványait is feltárták a Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei egy eddig ismeretlen régészeti lelőhelyen, Dunavecsén.
Az egyiptomi restaurátoroknak sikerült konzerválniuk azt az egyébként jó állapotban megtalált, 16 méter hosszú papirusztekercset, amely az egyiptomi Halottak Könyvének egy példánya.
A fallosz két- és háromdimenziós ábrázolásai mindenütt jelen voltak a római világban, most úgy tűnik, megtalálhatták az egyetlen ismert életnagyságú római dildót.
800 négyzetméteren végeznek próbaásatásokat Kecskemét-Hetényegyháza határában, és a jelek szerint van mit keresni a térségben. A kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai már 40 centiméteres mélységben találtak leleteket.
A szakkarai piramisnál található nekropoliszban tárták fel az egyiptomi régészek azt a 15 méter mélyen lévő szarkofágot, ami egy 4300 éve mumifikált férfi maradványait rejti.
Régészek egy vélhetően vadászszentélyként használt barlangban több állat koponyáját találták meg, és számos érdekes megállapítást tettek a kőkorszaki vadászok szokásairól.
Egy belgiumi padláson fedezték fel egykori porosz katonák maradványait és négy elesett brit csontjai is előkerültek.
Számos érdekes tárgyat találtak brit régészek egy ősi táborhely feltárásakor, ezek között voltak díszített szerszámok, és igen hatékony fegyverek is.