Elvitelre – a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben, és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten a kormány újabb sajtóellenes harca, az újonnan ellenzéki városok focija, és a magyar luxusban élő orosz metropolita titkos élete kerül a középpontba.
Eddig szavakban, most tettekben is harcba száll a szerinte háborúpárti híreket terjesztő médiumokkal a kormány. Persze csak akkor, ha Nyugatról jön a „métely”.
Rockenbauer Zoltán 2000 és 2002 között volt a nemzeti kulturális örökség minisztere a Fidesz-kormányban, korábban arról beszélt a francia elnöknek, a Fidesznek „elege van” abból, ami az országban folyik.
A szlovák kormányfő nem áll szóba független médiumokkal, a közmédiát pedig a kormány szócsövévé tenné az új törvénytervezet kritikusai szerint.
Megbízhatóbbnak tartják a magyarok a közösségi médiát, mint a tradicionális sajtót. A növekvő bizalmatlanságra számos sajtótermék leplezetlen részrehajlása is okot adhat, de a lengyel példa alapján van remény.
A jelentés szerint a Fidesz az ország médiájának 80 százalékát ellenőrzi.
Szinte minden lényeges pontban elmarasztalja a magyar médiaviszonyokat a partnerszervezeteivel 18 EU-országban működő Civil Liberties Union for Europe Berlinben kiadott összegzése a sajtószabadság helyzetéről a EU-ban.
Antonina Favorszkaját szélsőséges csoporttal való együttműködéssel vádolják, akár hat évet is kaphat. A szélsőséges csoport itt Navalnij korrupcióellenes alapítványát jelenti.
A tagállamok uniós nagykövetei jóváhagyták a Tanács és az Európai Parlament tárgyalói között decemberben létrejött ideiglenes megállapodást a médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról, valamint a médiaszabadság, a médiapluralizmus és a szerkesztői függetlenség védelméről szóló új uniós törvényről. Csak Magyarország nem támogatta a jogszabályt, azonban nem volt vétójoga a kormánynak.
A kormányközeli kiadó azzal fenyegetőzik, hogy kilép a szakmai szervezetből.
Szlovákiában eddig bemehetett a sajtó a kormányülésekre.
Kedden adta át az Európai Parlament a kiemelkedő újságírói munkáért járó Daphne Ceruana Galizia-díjat, ennek alkalmából pedig sajtószemináriumot tartottak a médiaszabadságról szóló európai jogszabályról. A beszélgetésen szó esett politikai alapon kinevezett médiahatóságokról és bírókról, kibertámadásokról és illegális lehallgatásokról – egyszóval szinte mindenről, ami a magyar média szabadságára is súlyos veszélyt jelent.
A Hamász akciója a legutolsó mozaikdarab a világrend összeomlásában, írja a Wall Street Journal. A New York Times szerint az Izrael elleni támadás az egész izraeli nemzet, de a régió sorsát is megváltoztathatja. A Washington Post Iránnak a támadásban betöltött szerepét emlegeti. A Guardian szemleírója szerint Benjamin Netanjahu tehertétellé vált, le kell mondania. A Politico és a Frankfurter Allgemeine Zeitung a lengyelországi választások előtti eseményeket elemzi, míg a Neue Zürcher Zeitung a Kelet-Európában felerősödött migrációs feszültségről ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A médiára gyakorolt mindenfajta nyomásgyakorlás kifejezett tilalma, a médiumok tulajdonosi struktúrájának átláthatósága és az újságírókkal szemben a kémprogramok alkalmazásának betiltása – ezek azok a főbb pontok, amelyeket tartalmaz az európai médiaszabadság-törvény jelenlegi tervezete.
Változások történtek az Index videó rovatában. Elbocsátották annak vezetőjét, pár nappal korábban pedig szerkesztőként a videós rovatba igazolt a kormányközeli Transzparens Újságírásért Alapítvány volt stratégiai igazgatója.
Az Európai Parlament is jóváhagyta álláspontját a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek (SLAPP) kapcsán, ami azt jelenti, hogy napokon belül megkezdődnek a háromoldalú tárgyalások az EP, az Európai Bizottság és a tagállamok részvételével, a jogszabály végső formába öntésének érdekében.
A hadseregről szóló álhírek terjesztésével vádolják.
Az Al Jazeera tudósítója egy éve vesztette életét Ciszjordániában.
