Néhány hónapon belül, várhatóan 2024 elején, még a következő EP-választások előtt készülhet el a médiaszabadságról szóló európai jogszabály végleges változata, amelynek célja az lenne, hogy az Európai Unió tagállamaiban biztosítsa a szerkesztői szabadságot, az újságírók forrásainak védelmét és tiltsa a kémprogramok használatát a médiával szemben. A témában kedden az Európai Parlament tartott szemináriumot, amelyen Pina Picierno EP-alelnök, Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért felelős alelnöke és Ramona Strugariu EP-képviselő hallgatták meg újságírók tapasztalatait a témában.

„Az, hogy több tagállamban is évről évre sérül a sajtószabadság, a jogállamisági jelentésekből is kiderül, ami különösen nagy probléma ezekben az időkben, amikor a független, objektív tájékoztatásra egyre nagyobb szükség van” – mondta Jourová és kiemelte, az Izrael és Hamász közötti háború talán ennek a legfontosabb példája. Úgy látja, a pontos, valódi információ ebben az esetben ugyanis képes felvenni a harcot azzal a háborús propagandával, amely erőszakra sarkallja az embereket és egyúttal azt kérte a média képviselőitől, fokozott körültekintéssel foglalkozzanak a témával.

Bár a tervezet kidolgozása során 27 ország médiapiaci viszonyait kell szem előtt tartani, Jourová szerint elengedhetetlen, hogy átfogó uniós törvény is szülessen a témában, amelyre a munkájukban ellehetetlenített újságírók támaszkodhatnak a jövőben.

„Az illiberális berendezkedésű országokban azt látjuk, hogy a kormányok lejárató kampányokkal próbálják korlátozni a társadalom tájékoztatását, a szabad információközlést” – mondta Pina Picierno, aki nem sokkal később minden kétséget kizáróan utalt arra, hogy Magyarországot is ezen országok közé sorolja, még ha nem is nevezte meg.

Több kritika is érte ugyanis a tervezetet amiatt, hogy a kémprogramok használatához hogyan viszonyul. Egyesek szerint kivétel nélkül tiltani kéne azt, hogy újságírókat megfigyeljenek vele és bár ezzel alapvetően a Media Freedom Act előterjesztői is egyetértenek, a jelenlegi verzióban szerepel egy kitétel. Eszerint abban az esetben használható kémprogram újságírók megfigyelésére, ha nemzetbiztonsági kockázat gyanúja merül fel a személyével szemben és a független bírósági döntés értelmében semmilyen más módon nem lehet azt bizonyítani vagy kizárni. Az uniós tisztviselők hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az újságírói tevékenység semmilyen esetben nem indokolhatja a Pegasus, vagy ahhoz hasonló szoftverek használatát, a tiltás tehát szerintük egyértelmű, de nem látják reálisnak, hogy munkájuk miatt olyan nemzetbiztonsági szabályok alól is mentességet kapjanak a sajtó képviselői, amelyek minden más állampolgárra ugyanúgy vonatkoznak.

Hosszabb vita alakult ki több újságíró és az EP alelnöke között a témában, ugyanis miután Picierno hangsúlyozta a független bíróságok szerepét a lehallgatási engedélyek kiadásában, felhívták a figyelmét arra, hogy a sajtószabadság sok esetben épp azokban az országokban sérül, ahol a bírói függetlenség sem adott. Picierno erre annyit tudott mondani, természetesen tisztában van ezzel, hiszen pont a közelmúltban volt rá példa, hogy a Bizottság épp igazságügyi reformot várt el egy tagállamtól, ahol a jogállamiság helyzetét kritikusnak ítélték meg, de nem nevezte meg Magyarországot. Hozzátette, nem lehet az alapján kidolgozni az újabb törvényeket, hogy bizonyos tagállamokban az alapvető uniós értékek nem teljesülnek, de a végső szövegezés alatt szem előtt tartják majd ezt a szempontot is.

Navracsics sajtótájékoztatót rántott össze a felszabaduló uniós pénzekről, hogy elmondja: ők is csak a sajtóban olvasták a hírt

A hivatalos álláspontot még várják az Európai Bizottságtól, de optimisták, hogy az év végén jöhetnek a felszabadított kohéziós pénzek.

Ezen az állásponton volt Strugariu EP-képviselő is, aki egy korábban lehallgatott görög újságíró beszámolója után belátta azt a problémát, hogy valahol korábban illegálisan vetett be kémprogramokat az állam újságírókkal szemben, nem oldja meg az uniós törvény. Hiszen ha egy kormány a saját törvényeit nem tartja be, azon semmilyen uniós szabályozás nem fog tudni változtatni, de Strugariu itt kiemelte, az EU hatásköre is véges. „Azt tudom mondani, hogy az ilyen kormányokat le lehet váltani, ez pedig már nem a mi, hanem az adott ország állampolgárainak felelőssége” – zárta le a vitát a képviselő.

A politikusok felszólalásai mellett francia, görög, olasz, orosz és lengyel újságírók beszéltek arról, milyen veszélyekkel kell szembenézniük a mindennapi munkájuk során. Míg többeket ért zaklatás és olyan megfélemlítés, amely után a testi épségüket féltették, más a frekvenciaengedélyek kiadásáért felelős, politikai alapon kinevezett médiahatóságra panaszkodott, de a bűnügyi eljárással való fenyegetés is előkerült.

„A minket ért támadások anyagi, szellemi és humán erőforrásokat emésztenek fel, márpedig ezekre a forrásokra szükségünk van ahhoz, hogy végezni tudjuk a munkánkat” – mondta Kardos Gábor, a 444-et kiadó Magyar Jeti vezérigazgatója, aki szintén a panelben szólalt fel. Kardos a független magyar sajtó szinte összes médiumát érintő kibertámadásokról beszélt és hozzátette, ezeket az akciókat a kibertérben megvalósuló terrorizmusnak tartja, amely során az olvasók és a média esik túszul. Hozzátette, bár a támadások eredete – egyelőre legalábbis – nem ismert, az, hogy ezek független szerkesztőségek, civil szervezetek és ellenzéki kezdeményezések oldalai ellen irányultak, elegendő bizonyíték ahhoz, hogy ki lehessen zárni a technikai hibákat.

Nagy Iván Zsolt: A HVG elleni kibertámadásokról

Néhány éve a HVG címlapplakátjait tüntették el a hirdetőoszlopokról, de a hetilap jottányit sem engedett az elveiből. Nem teszi ezt most meg a hvg.hu és a hvg360 sem.

A szeminárium után harmadik alkalommal adta át az Európai Parlament a Daphne Ceruana Galizia újságíródíjat, amelyet egy hat évvel ezelőtt meggyilkolt máltai oknyomozó újságíró emlékére hoztak létre. Az újságíró autóját nem sokkal azután robbantották fel, hogy a máltai kormány korrupciós ügyeit feltárta, a róla elnevezett díjat az EP pedig nem csak a kiemelkedő szakmai munka elismerése miatt osztja ki, hanem az újságírókat fenyegető veszélyekre is fel akarják hívni a figyelmet – mondta a rendezvényen Roberta Metsola, az EP elnöke.„Egyre több újságíró anyagi és testi biztonsága kerül veszélybe pusztán azért, mert végzi a munkáját, ami közérdek” – mondta a díjátadón Juliane Hielscher, a tagállamok delegáltjaiból álló zsűri képviselője. A több mint hétszáz újságíró közreműködésével készült 268 pályázatból végül egy 12-es toplista állt össze, ezek közül titkos szavazáson dőlt el, ki kapja az idei, húszezer eurós jutalommal járó díjat.

Hielscher szerint a beérkezett cikkeket már végigolvasni is nyomasztó volt, hiszen olyan témákat feszegettek, mint az Ukrajnában dúló háború, a szervezett bűnözés az arab világban, a rendszerszintű rasszizmus vagy épp a nők és LMBTQ-emberek elleni erőszak. Végül a győztes munka a görög Solomon oknyomozó portál, a Forensis, a német StrgF/ARD közszolgálati médiaszövetség és a Guardian brit lap újságíróinak közös nyomozása lett, amelyben a Líbiából Görögországba tartó Adriana hajó elsüllyedésének körülményeit vizsgálták.

A halászhajó június 14-én süllyedt el a görög partok közelében, a fedélzeten utazó menekültek közül több mint hatszázan vesztették életüket. Az oknyomozás során többek között a görög hatóságok felelősségét vizsgálták és mint kiderült, nem csak hogy több mentési lehetőséget elszalasztott a parti őrség, de végül épp az ő vontatási manővereik süllyesztették el a hajót.

Süddeutsche Zeitung: A görög parti őrség okozhatta a hajószerencsétlenséget a Földközi-tengeren, amiben több száz menekült meghalt

A Süddeutsche Zeitungnak sikerült beszélnie annak a hajószerencsétlenségnek a túlélőivel, akik előző héten borultak fel a Földközi-tengeren, Görögország partjainál. A katasztrófában több százan, köztük legalább száz gyerek halt meg, a tűlélők beszámolói alapján pedig úgy tűnik: a görög parti őrség szándékosan boríthatta fel a hajót.

„Az elmúlt évek legtöbb halálos áldozatot követelő katasztrófája arra kényszerít bennünket, hogy közelebbről megvizsgáljuk az úgynevezett „európai értékeket” és azt, pontosan hogyan is viszonyul az EU az emberi élet védelméhez származástól, bőrszíntől, nemtől és társadalmi rétegtől függetlenül” – szúrt oda az EP által díjazott cikk egyik szerzője az uniónak az átadón. Hozzátette, a szervezet erőszakos és kirekesztő migrációs politikája, amely a kettős mércén alapul, közvetetten felelős a több száz áldozat haláláért, újságíróként pedig kötelességüknek érezték, hogy felhangosítsák azok hangját, akiké máshogy nem jut el a nagy nyilvánossághoz.Az Adriana tragédiájáról szóló teljes riportot itt lehet elolvasni:

Under the unwatchful eye of the authorities' deactivated cameras: dying in the darkest depths of the Mediterranean

A collaborative investigation by Solomon, Forensis, The Guardian and ARD presents the most complete tracing, to date, of the course that the fishing vessel Adriana took until it ultimately sank, causing over 600 people to drown − while under the supervision of Greek and European authorities.