A jogászok még izzadnak, hogyan büntethetik a szabad sajtót, a megfélemlítés viszont már hat

Háborúellenes akciótervről döntött a kormány, és ennek részeként olyan jogszabálycsomag megalkotását kezdeményezi, amely kötelezi a médiatermékeket, hogy hozzák nyilvánosságra a külföldről érkezett támogatásaikat. Gulyás Gergely a hétfő délelőtti kormányszóvivőin még őszi rendeletalkotásról beszélt, estére azonban már meg is jelent a kormányhatározat arról, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszternek július végéig el kell készülnie a tervezettel. Az új regula értelmében ha bebizonyosodik, hogy a külföldi támogatás a „háborús propagandát” szolgálja, úgy a forrásokat Magyarország visszautalja a küldő szervezetnek. Már csak azt nem tudni, és erre nézve Gulyás sem adott semmiféle támpontot, hogy mi számít médiaterméknek, mi külföldi támogatásnak, és mi – bíróság előtt is védhető módon – háborús propagandának.

Gulyás elmondása alapján nem az uniós országokból kapott pénzeket akarják befolyásszerzésre irányuló támogatásként ellenőrizni, hanem a harmadik országból érkezőket, e megszorításnak azonban nincs nyoma a jogszabályalkotási feladatot elrendelő határozatban.

A kancelláriaminiszter állításának véglegességét már az is megkérdőjelezi, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) a Transparency International Magyarországgal szemben kezdeményezett vizsgálatának egy, az EU-tól kapott olyan támogatás is tárgya volt, amely a közérdekű bejelentést tevők védelmére irányult. Szabályozási problémát jelenthet az is, ha más paragrafusok vonatkoznak az EU-országokra, mint a közösségből kilépett Nagy-Britanniára. A kormány kimondatlanul is kimondott célja elsősorban az Egyesült Államokból érkező támogatások megcsapolása.