Üzenet a fruzsináknak
Nem teszitek meg a legfontosabbat: hogy leüljetek gondolkozni egy kicsit, önmagatokról és a valóságról.
#Skrabski Fruzsina
Biszku azt mondja, nem is akart belügyminiszter lenni
Az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak, nemzeti tragédiának tartja Biszku Béla korábbi belügyminiszter. A Duna Televízió Közbeszéd című műsorában az egykori kommunista politikus azt mondta: a megtorlás idején a halálos ítéleteket nem ő hozta, a büntetőeljárásokba nem avatkozott bele, azok szerinte nem koncepciós eljárások voltak. Biszku állításai nem újak, és a hvg.hu korábban már igyekezett dokumentumokkal igazolni, hogy Biszku kulcsszerepet játszott a kádári megtorlások idején.
Igazat mond-e a filmben Biszku Béla?
Az elhíresült Biszku-filmben, a Bűn és büntetlenségben a volt belügyminiszter kifejti, hogy az erősebb kutya él nemi életet – nem pontosan ezekkel a szavakkal. Ezzel részben a szovjetekre hárította a felelősséget, másrészt pedig folyamatosan tagadta, hogy ő valaha is beleszólt volna bírósági ítéletekbe a kádári megtorlás idején, az 1956-os forradalom – Biszku számára: ellenforradalom - leverése után.
Biszku-film: monstre vita a Parlamentben
Kormánypárti képviselők kezdeményezték, hogy a kormány vizsgálja meg a személyiségi jogok hatályos szabályozását, és tegyen javaslatot arra: a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra hivatkozással.
Folytatódik a Biszku-szappanopera
Biszku Béla ezúttal személyesen próbálta letiltani a róla szóló filmet. A Biszku-filmet készítők ügyvédje úgy nyilatkozott a hvg.hu-nak: Biszku Béla közszereplő, és ha leül egy kamera elé, nem gondolhatja azt, hogy ebből nem közszereplés lesz. A filmesek egyike a hvg.hu-nak elmondta azt is, hogy a moziban látható kapucsengő nem Biszku Béláé, annak alapján nem azonosítható a volt belügyminiszter lakása.
Biszku: „kevés a fizikai megsemmisítések száma”
Az „ellenforradalmi szervezkedés bűnöseinek felelősségre vonásánál a politikai jellegű bűncselekményeknél sok az enyhe ítélet és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma” – ezzel a Biszku-idézettel ér véget a Bűn és büntetlenség című film, amelyet Skrabski Fruzsina és Novák Tamás, a Mandiner.hu munkatársai készítettek.
Levetítik a Biszku-filmet
Országgyűlési határozati javaslatot fogadott el a Biszku-filmmel foglalkozó keddi budapesti ülésén a kulturális bizottság, amelynek értelmében nem lehetne személyiségi jogokra hivatkozva betiltani történelmi dokumentumfilmeket. A filmkészítők lapunknak elmesélték, hogyan jutottak el szülőfalujából kiindulva Biszkuhoz, s azt is, hogy zárt körben levetítik a filmet.