szerző:
MTI / hvg.hu

Kormánypárti képviselők kezdeményezték, hogy a kormány vizsgálja meg a személyiségi jogok hatályos szabályozását, és tegyen javaslatot arra: a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra hivatkozással.

Annak a nemzetnek, amelyik nem ismeri a múltját, nem lesz jelene és jövője sem - jelentette ki a fideszes Menczer Erzsébet a dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájában. A fideszes L. Simon László, Menczer Erzsébet és a KDNP-s Karvalics Ottó által benyújtott előterjesztésben az Országgyűlés felkéri a kormányt, vizsgálja meg a személyiségi jogok hatályos szabályozását, és tegyen javaslatot arra nézve, hogy a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra hivatkozással.

Menczner kiemelte: fontos, hogy dokumentumfilmek, visszaemlékezések, sajtócikkek minél nagyobb számban születhessenek meg a múltunkról. Szerinte ma a magyar iskolákban az 1945 utáni történelem tanítása igen hiányosan folyik. Kiemelte: a javaslattal a kormánypártok olyan folyamatot kívánnak elindítani, mely egyértelművé teszi a politikai jellegű bűncselekményeknél az elkövető személyiségi jogának kérdését. Mint L. Simon László elmondta, a javaslat összefügg azzal, hogy a Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmet a benne megszólított Biszku Béla egykori belügyminiszter tiltakozása miatt nyilvánosan csak a kulturális és sajtóbizottság e kérdéssel foglalkozó ülése után mutathatták be.

Mint ismeretes, a Mandiner.hu két újságírója, Skrabski Fruzsina és Novák Tamás filmet forgattak Biszku Béláról, de a volt belügyminiszterhez csak egy trükk segítségével tudtak eljutni. A Márokpapi Almanachba kértek tőle eredetileg nyilatkozatot, csak később leplezték le magukat, és árultak el, hogy valójában hol dolgoznak. Biszku egy ideig ekkor sem tiltakozott szereplése ellen, később azonban egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot arról, hogy lányai vagy ő hozzájárul-e a dokumentumfilm bemutatásához. Ekkor egy ideig bizonytalan is volt, hogy nyilvánosan bemutatható-e a film, aztán a hírek szerint a család adott felhatalmazást erre. Biszku utolsó nyilatkozata azonban arról szólt, hogy nem járul hozzá a bemutatáshoz, de ekkor már műsorra került a Bűn és büntetlenség című film.

A kormány és a KDNP támogatja a határozati javaslatot

A szerdai parlamenti vitában ugyanakkor Répássy Róbert államtitkár közölte: a kormány támogatja a törvényjavaslatot. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alapvető jogok összeütközését az új Ptk. és az új alkotmány kidolgozása során kell majd figyelembe venni. Kiemelte: fontos a közszereplő minőségének jogi meghatározására, ami, mint mondta, az új Ptk.-ban megtörténhet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közszereplőre a személyiségi jogok korlátozott köre vonatkozik.

Biszku és Kádár

  
Pálffy István az általános vitában közölte, pártja támogatja a határozati javaslatot. Mint mondta, ő személy szerint Biszku Béla meghallgatását a kulturális és sajtóbizottságban nem támogatta, mert "jobban örülne" annak, ha nem a bizottság, hanem a vádhatóság előtt állna.

Jobbik: a kormány igazából nem akarja elszámoltatni a kommunista rendszer felelőseit

Novák Előd szerint a kormányoldal nem kívánja befejezni a rendszerváltást. Közölte: pártja szerint a kormány igazából nem akarja elszámoltatni a kommunista rendszer felelőseit. Elmondta, hogy a Jobbik arra tett javaslatot, hogy a kulturális és sajtóbizottság hallgassa meg Biszku Bélát, azonban ezt a tagok elutasították. A jobbikos képviselő szerint a kulturális bizottság elnöke, L. Simon László javasolta azt, hogy a bizottság ne hallgassa meg Biszku Bélát, ezen kívül "még együttérzéséről is biztosította". Hozzátette, Biszku Bélától meg lehetett volna kérdezni, hogy a film miért sérti a személyiségi jogait. Megemlítette azt is, hogy úgy vették napirendre a javaslatot, hogy a kulturális bizottság még az általános vitára való alkalmasságáról sem szavazott.

L. Simon László azt válaszolta: Biszku Béla meghívását nem szavazták le a bizottság fideszes tagjai, hanem tartózkodtak. Hozzátette, nem Biszku Bélával érzett együtt, hanem a lányaival. Felhívta a figyelmet arra: akkor lehet egy kommunista bűnöst beidézni, ha van rá jogalap. Biszku Béla bűnös, de azt szeretnénk, ha ezt a jog is mondhatná, nem csak az erkölcsi ítéletünk - közölte. Répássy Róbert államtitkár a Jobbik felvetésére úgy reagált, hogy az Országgyűlés bizottságai nem az inkvizíció szervei.

Ungváry korábbi nyilatkozata
"Figyelembe kell venni, hogy Magyarországon akadályozza leginkább a jogrend, személyiségi jogokra hivatkozva, a közelmúlt megismerését. Például Csehországban, a volt NDK-ban vagy Szlovákiában azok a személyek, akik az elmúlt pártállami rendszerben fontos pártfunkciót töltöttek be, nem lehetnek köztisztviselők" - mindezt Ungváry Krisztián nyilatkozta nemrégiben a hvg.hu-nak, annak kapcsán, hogy sokan párhuzamot vontak az ő bírósági ügyei és a Biszku-film bemutatása körüli viták között.

A jobbikos Szilágyi György felszólalásában azt emelte ki, hogy a társadalomban óriási elvárás van az elmúlt hatvan évben elszenvedett sérelmek utáni elszámoltatásra. A képviselő a kormánytöbbség padsorai felé fordulva azt kérdezte, ha a holokauszt bűneiért el lehet ítélni kilencven éves embereket, akkor az 1956 utáni megtorlások idején belügyminiszterként tevékenykedő Biszku Bélát miért nem lehet felelősségre vonni. Frakciótársa, Volner János arra kérte a Fidesz-KDNP politikusait, hogy kétharmados parlamenti többségüket használják fel egy valódi elszámoltatásra.

Az LMP támogatja a javaslatot, az MSZP egyetért

Az LMP-s Kukorelly Endre felszólalásában frakciója támogatásáról biztosította a dokumentumfilmek nyilvánosságáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. Az indítvánnyal várhatóan egyszer, s mindenkorra megoldódik, hogy ki és meddig számít közszereplőnek, hogyan lehet a magánügyeket különválasztani a közszerepléstől - fejtette ki. A politikus egyúttal kitért arra, hogy húsz év után továbbra is "folyamatos maszatolás" történik a korábban titkosított iratok hozzáférhetőségéről, kutathatóságáról.

A szocialista Lendvai Ildikó (MSZP) szerint pártja egyet tud érteni a dokumentumfilmek nyilvánosságáról szóló országgyűlési határozati javaslat szándékával, így azt a frakció tagjai támogatni fogják a zárószavazáson. Az ellenzéki képviselő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a javaslat nem tudja megoldani az adott eset által felvetett valamennyi problémát. Lendvai Ildikó aláhúzta továbbá, hogy az alkotói szabadság védelmére a történelmi igazság megértéséhez való jog biztosítása érdekében is nagy szükség van.

LMP: tisztázzák az állambiztonsági iratok nyilvánosságát

Schiffer András azt szorgalmazta, hogy az állambiztonsági iratok nyilvánosságát teljes körűen tisztázza az Országgyűlés. Véget kell vetni annak, hogy azok a kutatók, akik az 1989 előtti történelmet feltárnák, komoly kártérítési pereknek, rágalmazási eljárásoknak nézzenek elé - mondta. Fontosnak tartotta, hogy köztulajdonba kerüljenek a 1989 előtti pártállami iratok, s a közszereplők fogalmának differenciált szabályozását is sürgette. Egyensúlyt kell teremteni a véleményszabadsághoz, a közérdekű és múltbéli adatok megismeréséhez és magánszférához való jog között - szögezte le.

Nem lehet, hogy közszereplői minőségben valaki magánjogi eszközök mögé bújva próbálja megakadályozni a politikai véleménynyilvánítást, de az sem megengedhető, hogy közszereplőről hozzanak nyilvánosságra ilyen minőségével össze nem függő információkat. Itt nagyon finom szabályozásra van szükség - mondta. A büntetőjogokban sincs helye azonban, hogy különböző tragédiákat összemérjenek, korrekt múltfeltárásra van szükség. A holokauszt még bujdosó bűnöseit nevezzék meg, s ugyanezt kell tenni a kommunista diktatúra felelőseivel. De szégyenpadra állítani kilencvenéves embereket, egy jogállam szellemével, morális tartalmával nem fér össze - fogalmazott Schiffer András.

Menczer: megfontolják a módosító javaslatokat

A fideszes Menczer Erzsébet közölte: az LMP módosító javaslatait megfontolják, s a részletes vitában megtárgyalják. Mint kifejtette, demokratikus jogállamban élünk, a frakció tagjai elkötelezettek abban, hogy a múltat feltárhassák, s számon kérhetőek legyenek a bűnösök. Ehhez először olyan kereteket kell teremteni, ami jogállamiság alapján teszi ezt lehetővé.

Az előterjesztéssel olyan folyamatot szeretnének elindítani, amely egyértelművé teszi a politikai jellegű bűncselekményeknél az elkövető személyiségi jogának kérdését. Az igazság megismeréséhez való jog és a személyiségi jog ma nincs összhangban - mondta. Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta, a részletes vitát a következő ülésen tartják.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
hvg.hu Itthon

A Biszku-család hozzájárult a filmvetítéshez

Biszku Béla családja hozzájárult az egykori kommunista belügyminiszterről szóló dokumentumfilm levetítéséhez - tudta meg a hvg.hu Skrabski Fruzsinától, az egyik készítőtől.

Szegő Iván Miklós Tech

Biszku: „kevés a fizikai megsemmisítések száma”

Az „ellenforradalmi szervezkedés bűnöseinek felelősségre vonásánál a politikai jellegű bűncselekményeknél sok az enyhe ítélet és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma” – ezzel a Biszku-idézettel ér véget a Bűn és büntetlenség című film, amelyet Skrabski Fruzsina és Novák Tamás, a Mandiner.hu munkatársai készítettek.

Vélemény

Film Biszku Béláról, avagy egy gyilkos anatómiája

A forradalom utáni megtorlás egyik vezéralakjáról, Biszku Béláról szóló film készítőinek nagy érdeme, hogy invenciózus módszerrel szóra bírták a félrevonult és évtizedeken át hallgató politikust és bepillantást engednek egy hithű, mondhatnánk fanatikus kommunista lelkivilágába.

MTI Itthon

Bizottság jöhet létre a Biszku-film miatt

A Fidesz rendkívüli bizottsági ülést kezdeményezett a Biszku-film bemutatójának betiltása miatt. A Jobbik az elmúlt hatvan évre kiterjedő elszámoltatást akar.

HVG Világ

Álruhás újságírók akcióban

A nemzetközi sajtógyakorlatban nem ritkaság, hogy oknyomozó újságírók személyazonosságukat és szándékaikat eltitkolva szerezzenek exkluzív információkat, ám a Biszku-film készítőinek módszere meglehetősen egyedülálló.

Szegő Iván Miklós Tech

Folytatódik a Biszku-szappanopera

Biszku Béla ezúttal személyesen próbálta letiltani a róla szóló filmet. A Biszku-filmet készítők ügyvédje úgy nyilatkozott a hvg.hu-nak: Biszku Béla közszereplő, és ha leül egy kamera elé, nem gondolhatja azt, hogy ebből nem közszereplés lesz. A filmesek egyike a hvg.hu-nak elmondta azt is, hogy a moziban látható kapucsengő nem Biszku Béláé, annak alapján nem azonosítható a volt belügyminiszter lakása.

Pelle János Vélemény

Ungváry Krisztián: Mennyiben hasonló Kiss és Biszku védekezése?

A levéltári iratok titkosításának feloldására alakult „ügynökbizottság” tagjaként Ungváry Krisztián történész a Kiss László alkotmánybíróval való pereskedésében a saját bőrén tapasztalhatta, hogy az érvényben lévő jogszabályok mennyire hátráltatják a pártállami diktatúra működésének megismertetését. Ungváryt két és félmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Legfelsőbb Bíróság. A pénz előteremtését célzó akciót a Facebookon kezdeményezte Váczi Imre, a Biszku-film levetítése előtt pár nappal. Kiss, az egykori egyetemi párttitkár ugyanazzal a logikával érvelt a törvény előtt, mint a közélettől régen visszavonult Biszku Béla, a korai Kádár-korszak véreskezűnek tartott belügyminisztere: csak véleményének adott hangot, amit a hatóságoknak nem volt kötelező megfogadniuk.

hvg.hu/MTI Tech

Levetítik a Biszku-filmet

Országgyűlési határozati javaslatot fogadott el a Biszku-filmmel foglalkozó keddi budapesti ülésén a kulturális bizottság, amelynek értelmében nem lehetne személyiségi jogokra hivatkozva betiltani történelmi dokumentumfilmeket. A filmkészítők lapunknak elmesélték, hogyan jutottak el szülőfalujából kiindulva Biszkuhoz, s azt is, hogy zárt körben levetítik a filmet.

Földgázimport: a lengyelek leváltak a Gazpromról

Földgázimport: a lengyelek leváltak a Gazpromról

Vigyázzon: beindultak a kártyacsalók, egy év alatt megduplázódott a visszaélések száma

Vigyázzon: beindultak a kártyacsalók, egy év alatt megduplázódott a visszaélések száma

20 éves megoldást dob ki a Microsoft a böngészőkből

20 éves megoldást dob ki a Microsoft a böngészőkből

A marihuána legalizálása miatt nő az autós balesetek száma

A marihuána legalizálása miatt nő az autós balesetek száma

Fotó: Madarat formáztak meg a rajzó seregélyek Sárospataknál

Fotó: Madarat formáztak meg a rajzó seregélyek Sárospataknál

Meghalt a lettek eurovíziós sztárja

Meghalt a lettek eurovíziós sztárja