A parlamenti testület ülésén részleteket mutattak be a Bűn és büntetlenség című filmből, amelyet a Mandiner blog két újságírója, Skrabski Fruzsina és Novák Tamás forgatott Biszku Béláról, az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni felelősségre vonásokban részt vevő belügyminiszterről. A film bemutatásához Biszku Béla és családja nem járult hozzá.

Novák Tamás elmondta, hogy az Uránia Filmszínházban szerették volna bemutatni a filmet, de a képhez, hanghoz fűződő személyiségi jogok alapján a család ezt megtiltotta. Az alkotók a bemutatás melletti érvelésükben elmondták, hogy Biszku Béla 1957 és 1961 között közszereplő volt, ráadásul előzetesen írásban is hozzájárult a film leforgatásához. 

Kisfaludy András, a Dokumentumfilm-készítők Egyesületnek elnöke azt ajánlotta, hogy a film készítői először mutassák be alkotásukat Biszku Bélának. Bakos Edit, az Uránia igazgatója elmondta, hogy a mozinak nincs pénze egy esetleges perben megítélt több millió forint kifizetésére.

Menczer Erzsébet fideszes képviselő kijelentette: Biszku Béla bűnös, mert saját népe ellen fordult, és sok száz ember halála fűződik a nevéhez. A tényfeltárás minden eszközét meg kell ragadni, hogy kiderüljön, pontosan mi történt a megtorlások során. Ma a világban sok olyan ember ellen folyik eljárás, aki a holokauszttal összefüggésben követett el bűnöket - mondta a képviselő. 

Az ülésen az MSZP-s képviselők közül egyedüliként részt vevő Vitányi Iván azt mondta, hogy nem a bizottság feladata Biszku Béla történelmi szerepének megítélése.

Hogyan jutottak el a filmesek Biszkuhoz?

Skrabski Fruzsina a hvg.hu-nak elmonda, hogy Novák Tamással ők egy kreatív dokumentumfilmet készítettek, voltaképpen Michael Moore modorában. Vagyis ők is szerepelnek a filmben, ahol bemutatják, hogyan jutottak el Biszku Bélához. Tudták, hogy az egykori politikus nem nyilatkozott volna nekik, ha elmondják rögtön, hogy ők újságírók. Biszku egyébként sem adott nyilatkozatot 1990 óta.

Ezért találták ki, hogy Márokpapiból, Biszku szülőfalujából kiindulva, a helyiekkel elbeszélgetve derítik fel Biszku Béla hátterét. Végül tehát Márokpapira hivatkozva jutottak el Biszku lányához, aki összehozta őket apjával. Biszku készségesen nyilatkozott ezután nekik, azután még részt vett egy - amúgy Skrabskiék által szervezett - falugyűlésen is Márokpapiban. Itt már Skrabskiék barátai is jelen voltak, és szembesítették Biszkut az 1956 utáni tevékenységével. Végül egy harmadik interjú-találkozás is létrejött Biszku és a filmesek között: otthonában másodszor is fogadta az falugyűlés után a volt politikus az újságírókat, akik ekkor már leleplezték magukat. Biszku még ekkor is elbeszélgetett velük, majd három nap múlva visszakérte a kazettákat. Ezután az Uránia moziban - ahol le akarták Skrabskiék vetíteni a filmet - megjelent Biszku lánya, és ő követelte, hogy ne mutassák be a filmet.

Skrabski Fruzsina hangsúlyozta, hogy a parlamenti kulturális bizottság vitájában fontos szempont volt, hogy Biszku mint közszereplő, ne tagadhassa meg a vele készített interjú bemutatását. Skrabski elmondta azt is, hogy szerdán nagy tömegre számítanak a film vetítésekor - ugyanis szeretnék zárt körben mégiscsak közreadni munkájukat a Menta teraszon este héttől -, éppen ezért több vetítés is lesz várhatóan, óránkénti ütemezésben.