Az Egységes Diákfront nyílt levélben kéri a parlamenti frakciókat, hogy ne szavazzák meg a státusztörvényt.
Várhatóan ennyi pedagógus fog felmondani, ha a parlament elfogadja a státusztörvényt.
Szégyenévforduló ma, szégyenszületés holnap: ennyi telik ettől a rendszertől. És ez különböztet meg minket tőle. Vélemény.
Megfontolásra sem tartotta érdemesnek a kormány a pedagógus- és a szülőtársadalom aggályait. Rohamtempóban nyomják át a státusztörvényt.
A héten a parlament tárgyalni fogja a státusztörvény néven emlegetett törvényjavaslatot, ami kedvezőtlenebb helyzetbe hozza majd a pedagógusokat annál, amiben a tiltakozássorozat kezdetekor voltak. Miközben a kormány úgy állítja be, mintha pusztán a béremelés megoldaná a közoktatás problémáit, valójában a jogszabály áterőltetésével még kockáztatja is a pedagógus-béremelésre szánt uniós forrásokat. A törvény tartalma és a valódi egyeztetés hiánya is szembemegy az Európai Unió felé tett vállalásokkal. A tiltakozásokban részt vevők számánál jelentősen többen elégedetlenek, a feszültséget csak ideig-óráig lehet elfojtani.
Sas Bíborka nem fogadta el a feltételeket.
A rendőrségi határozat szerint a 18 éves aktivista „szervezői magatartást tanúsított” a május eleji tüntetésen. A jogvédő szerint elriasztó hatású büntetésnek szánták.
Indoklás nélküli, rendkívüli döntéssel minden „külsős” személyt igyekeznek távol tartanai a parlamenti ülésteremből június 16-án pénteken, amikor a kormány kérésére az Országgyűlés rendkívüli ülésen tárgyal egy sor vitatott javaslatot, így például a státusztörvényt is.
Huszonkilenc embert igazoltattak a reggeli politikai akció után.
Hetedik alkalommal szerveztek kordonbontást a momemtumos képviselők a budai Várban, ezúttal is a státusztörvény ellen tiltatkoztak.
Bár ezen a héten csak négynapos ülést tervezett az Országgyűlés, Semjén Zsolt most a kormány nevében kér egy pénteki, rendkívüli ülést, amelyen az utóbbi időszak legdurvább jogszabály-módosításait szavaznák meg sürgősen, vagy gyorsítanák fel a tárgyalásukat: köztük a pedagógusok státusztörvényét, az állami kastélyok magánosítását és az önkormányzati földadóstopot.
A Népszavának egy budapesti általános iskolában dolgozó pedagógus vázolta fel a kényszermegoldásokat.
Mivel egyelőre nem tudni, melyik napon szavaz a parlament a bosszútörvénynek is nevezett tervezetről, egész hétre kértek területfoglalási engedélyt a Kossuth Lajos térre.
Újra alapjaiban változtatja meg a közoktatást az Orbán-kormány. A pedagógusok jogállásáról szóló törvénytervezetet már benyújtották a parlamentnek, de a kapcsolódó rendeletek és főleg a költségvetési források fájóan hiányoznak.
A mozgalom arra buzdítja a pedagógusokat, hogy kövessék Pilz példáját.
Arra hivatkoztak, hogy a közlemények nem felelnek meg a szabályzatuknak, de a párt szerint ez hazugság.
Már a parlamenthez került a javaslat, de a szakmai szervezetek számára továbbra is sok a nyitott kérdés.
Kedd éjjel jelent meg a parlament honlapján a pedagógusok új életpályájáról szóló, de csak státusztörvényként emlegetett javaslat. A benyújtó Semjén Zsolt, előadóként a belügyminisztert jelölik.
Hónapok óta tüntetnek a tervezet ellen a diákok és a tanárok is. Ha elfogadják a törvénytervezetet, akkor a fenntartó belenézhet a tanárok munkahelyi számítógépébe, táblagépébe, de akár telefonjába is. Visszahozzák a fegyelmi eljárásokat az oktatásba, és jön a teljesítményalapú bérezés is – viszont automatikus béremelést a tanároknak nem jelent a törvény elfogadása sem, azt a kormány még mindig Brüsszeltől várja.
A fiatalok azt akarják elérni, hogy az államfő ne írja alá a jogszabályt, amennyiben az Országgyűlés elfogadja.
