#sugárzás






Lezárták a csernobili romokat borító védőburkot

Ráhelyezték az új védőburkot az 1986-ban balesetet szenvedett csernobili atomerőmű sérült reaktorára – jelentették kedden ukrán hírforrások az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) sajtószolgálatra hivatkozva.




Ötmillióan "léteznek" Csernobil árnyékában

Mi köti össze és mi választja szét az emberiség történelmének két (eddigi) legnagyobb technológiai katasztrófáját? Miért tudunk többet Csernobilról, mint Fukusimáról? Milyen hatásnak van kitéve az az ötmillió ember, aki ma is sugárszennyezett területen él? Mirnijt vagy Aszódit érdemes-e inkább elolvasni?


"Fáj, amikor mások azt mondják: Szia, apu!”

Orsi édesapja volt Csernobil első hivatalos magyarországi áldozata. Az 1986 tavaszán a Szovjetunióba küldött sofőr lánya, aki ma már két gyerek édesanyja, elmondta nekünk, hogyan élte meg a tragédiát, hogyan hatott az életére édesapja elvesztése, és hogy mit érez most, a baleset után 30 évvel.




Meghaltak Fukusimában a Toshiba szuperrobotjai

Januárban azzal a feladattal kezdtek munkába a legsugárzóbb reaktorban, hogy több mint 560 megsérült fűtőelemet általuk biztonságba helyezhessenek. Most nyilvánították "halottá" a gépeket - a brutális sugárzásban, aminek a közelébe ember nem mehet, a robot is teljesen tönkrementek. A pótlásukra két évet biztosan várni kell.


Rejtélyes sugárzást mértek Helsinkiben

A cézium-137-es izotóp normális sugárzási értékének ezerszeresét mérték Helsinki felett március 3-án és 4-én – közölte kedden a finn Sugárzásvédelmi és Nukleáris Biztonsági Központ. Emberi élet nem volt veszélyben, de egyelőre csak találgatnak, mi állhat a háttérben.