#szakszervezetek

Legalább 28 ezret kap minden BKV dolgozó

A BKV minden dolgozója legalább 28 ezer forintos béremelést kap - mondta Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke az M1 aktuális csatornán hétfő reggel.










Vérszemet kaptak a BKV-sok: a MÁV-osok után ők is jelentős béremelést követelnek

Szegeden és Budapesten a húsz százalékot is eléri a szakszervezetek béremelésének igénye, amely a BKV vezérigazgatója szerint teljesíthetetlen és emlékeztetett: a megelőző években infláció közeli megállapodások születtek. A HÉV-ágazat leválasztásával ugyanakkor jelentős megtakarított bértömeg maradt a vállalat kezében, aminek sorsáról azonban a főváros dönt, és nem valószínű, hogy meghagyja a cégnek.




Meghalt Pataky Péter

40 évig volt kapcsolatban a szakszervezeti mozgalmakkal. Korábban bírálta a kormányt és a mindenáron megállapodni akaró szakszervezeti mentalitást. 65 éves volt.







Tüntetéshullám a francia munkajogi reform ellen

A francia kormány megkezdte stratégiai olajtartalékainak bevetését az olajfinomítók sztrájkja miatt, amelyet a CGT szakszervezet hirdetett meg a munkajogi reform visszavonását követelve. A legjelentősebb francia szakszervezeti tömörülés az elektromos áram termelésének felfüggesztésével is fenyegetőzik. Francois Hollande francia elnök az ötéves államfői mandátuma legfőbb reformjának tekinti a 10 százalék feletti munkanélküliség csökkentését célzó munkajogi reformot, amelynek egyik legfőbb eleme a munkaidő rugalmasabbá tétele a vállalatokon belüli belső egyeztetésekkel, valamint az elbocsátások szabályozásának könnyítése. Bírálói szerint a reform túlságosan is kedvez a munkaadóknak, és fokozhatja a munkavállalók kiszolgáltatottságát. A munkajogi reform ellen kezdetben békés tiltakozó akciók az elmúlt hetekre egyre erőszakosabb eseményekbe torkolló tüntetéseké fajultak Franciaországban.


Lejjebb viszi a KSH a létminimum-küszöböt, kiakadtak a szakszervezetek

A statisztikai hivatal legkülönösebb érve a módszertan megváltoztatása mellett, hogy túl nagy az a réteg, amely a létminimum alá kerül, és ilyen embertömeget alapul véve nem lehet komoly szakpolitikai intézkedésekről dönteni. A Policy Agenda és az EU is számol valamiféle létminimumot, eszerint 40, illetve 35 százalék él közvetlen lecsúszásveszélyben.