A munkáltató és a tulajdonos több hete tartó bértárgyalások során sem tett konkrét számokat tartalmazó bérajánlást. Csak odáig jutottak, hogy az érdekképviseletek türelmét kérték. A türelem elfogyott – indokolta a sztrájkbejelentést Szabó István, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke, aki szerint a sztrájkot nem csupán a munkavállalók érdekeinek védelme érdekében, de a fővárosi közösségi közlekedés fenntarthatósága és az utasok kiszolgálása okán is meg kellett tenniük.

Már régóta kongatják a vészharangot, de úgy tűnik, a közlekedési cég vezetői és a tulajdonos fővárosi önkormányzat még mindig nem hallotta meg: lassan elfogynak a járművezetők, szerelők és a szellemi állomány munkavállalói. Az önkormányzati cég dolgozói nem szeretnének többet, mint az állami cégek dolgozói. Azt viszont meg szeretnék kapni. A szrájkot hirdető szakszervezetek álláspontja szerint a megoldás kulcsa a kormány kezében van.

Amikor a metró zárva van

hvg.hu

A sztrájkot meghirdető szakszervezeti tömörülések – a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ), a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) és ezek tucatnyi tagszervezete – által idén március 8-án a béremelésről kezdeményezett kollektív munkaügyi vita a mai napig nem vezetett eredményre, mivel a munkáltató egyik tárgyalási fordulóban sem tudott érdemi béremelési javaslatot tenni.

Az érdekképviseletek a 2017. február 17-én szintén közösen megfogalmazott, és megküldött követelései nem változtak: a 2017, 2018, 2019 évekre szóló bérmegállapodás keretében összesen 30 százalékos bérfejlesztést kérnek. Ennek évenkénti megoszlásáról hajlandóak tárgyalni, de álláspontjuk szerint súlyozottan kell végrehajtani a bérfejlesztést, méghozzá úgy, hogy az első évben legyen a legjelentősebb a béremelés. Ezen felül 2017-re további 5 százalékos bérfejlesztést kérnek a társaságon belüli bérfelzárkóztatásra, illetve évenként 36 000 forinttal emeltetnék az egy főre eső jelenlegi cafeteria keretet.

Követelésük nyomatékosítása érdekében az 1989. évi VII törvényben biztosított lehetőséggel élve április 18-19-20- án háromnapos, majd április 24-25- 26-27- 28-án 5 napos sztrájkot hirdetnek a BKV Zrt. munkavállalói között. Ennek érdekében kezdeményezik, hogy a bértárgyalással párhuzamosan haladéktalanul kezdődjenek meg az egyeztetések az elégséges szolgáltatás mértékéről. A szakszervezetek jelezték, hogy

találtak bizonyos jogi kiskapukat, amelyek a sztrájkot sokkal látványosabbá, húsba vágóbbá tehetik.

A megállapodásnak a szakszervezetek szerint nincs alternatívája, tekintettel a versenytársak – MÁV, Volán-társaságok, magánfuvarozó cégek – elszívó hatására.

Tarlós István

Túry Gergely

A BKV vezetése elismeri, hogy a bérek nem versenyképesek, de szerintük nincs több pénz a kasszában. Azt persze a szakszervezetek sem tagadják, hogy a törvény által előírt 66 százalékos kötelező szolgáltatási minimum erősen korlátozza érdekérvényesítési képességüket, de nyilvánvaló, hogy a szolgáltatásokból kieső harmad is jelentős fennakadásokat okozhat. A metrót például ilyen esetben – a peronok telítődése miatt – le kell állítani.

A többnyire harcias Egységes Közlekedési Szakszervezet azonban szkeptikus.

Több ízben csalódtunk már a VTDSZSZ-ben, mint sztrájkpartnerben. Két évvel ezelőtt is munkabeszüntetést hirdettek, majd cserbenhagyták a sztrájkolókat, és aláírták a követeltnél jóval szerényebb béralkut – emlékeztet Nemes Gábor, az EKSZ elnöke, aki egyúttal hangsúlyozza: ha lesz sztrájk, akkor ők ott lesznek. A célokkal egyetértenek, csak

nem akarnak hülyét csinálni a dolgozókból.

Az általuk képviselt buszágazat lesz egyébként a legnehezebb helyzetben, mivel ennek a felét már kiszervezték. Így a munkabeszüntetés idején ezeknek a külsős szolgáltatóknak a buszai közlekedhetnek. A sztrájk sikere a metró ágazaton múlik. Az ott dolgozók érdekképviseletét ellátó VTDSZSZ elnökét, Gulyás Attilának 200 ezer forintos havi apanázzsal járó felügyelőbizottsági taggá választásáról jövő héten dönt a Fővárosi Közgyűlés.