Bezárta kapuit a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum a Várban, a Kapisztrán téren. Az épületbe a honvédelmi tárca egyes egységei fognak beköltözni, a múzeum gyűjteményét pedig ezek után több különböző helyszínen tudják csak az érdeklődők megtekinteni.
Május 21-e a honvédelem napja, amire mindenki másképp gondol: van, akinek saját élményei kerülnek elő, más inkább a toborzókampányt tolja meg.
Miközben tele az ország a háborús hangvételű toborzóplakátokkal, az új vezérkari főnök politikai megfelelési kényszertől vezérelt nyilatkozatokkal teszi kétségessé, hogy hozzáértőkre bízták a hadsereg modernizálását. Az új létszámkeret feltöltéséhez kötéllel kellene verbuválniuk, nem hirdetményekkel.
Miközben tele az ország a háborús hangvételű toborzóplakátokkal, az új vezérkari főnök politikai megfelelési kényszertől vezérelt nyilatkozatokkal teszi kétségessé, hogy valóban profi módon zajlik a hadsereg modernizálása – írja az e heti HVG.
A honvédelmi miniszter nagyon kereste a háború felelőseit, de Oroszországig nem jutott el.
A honvédelmi és a nemzetbiztonsági bizottság közös ülését kezdeményezi utóbbi testület jobbikos elnöke, hogy tájékoztatást kapjanak a Győr melletti repülőtér érintésével, később Ukrajnában landolt ukrán határőrségi helikopterek ügyében. A honvédelmi tárca az ügyben homályosan fogalmazott – nem véletlenül.
Ruszin-Szendi utódja Böröndi Gábor lesz.
A vezérkari főnök menesztésére már januárban számítani lehetett – ezt állítják a honvédség belső ügyeit ismerő forrásaink –, mert a honvédségen belüli akkori tisztogatásokban a saját emberei is elvéreztek. Utódját, Böröndi Gábort „NATO-kompatibilis”, „nem oroszbarát”, ugyanakkor a Fideszben jól fekvő katonaként emlegetik.
Az akció keretében a magyarok mellett nyolc másik ország állampolgárait hozták Dzsibuti érintésével Magyarországra.
A norvég indítóállomást és a hozzávaló amerikai rakétákat 410 millió euró plusz egymilliárd dollárért vásárolták meg.
Legalább 53 katonát rúgnak ki a katonai titkosszolgálattól a hvg.hu információi szerint. Vagyis azután, hogy a Honvédségtől százas nagyságrendben küldtek el tiszteket és főtiszteket, az erre lehetőséget adó kormánydöntés alapján a fiatalítás a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot is elérte.
Az orosz–ukrán háború következtében nem tolerálja tovább Washington, hogy Magyarország NATO-tagként olyan politikát folytat, ami Moszkvának áll érdekében. Orbán Viktor viszont nem tolerálja, hogy Washington befolyásolni akarja a magyar politikai-társadalmi folyamatokat a kormányfő példátlan hatalmi koncentrációját veszélyeztetve. Nem tudni, hogy ez a konfliktus hova vezet, de súlyosbodhat.
Már persze, ha belépne a Magyar Honvédségbe. Szalay-Bobrovniczki Kristóf honvédelmi miniszter mindenesetre örömmel látná a seregben.
A magyar kormány azt hirdeti, hogy majd magunk megvédjük magunkat. Figyelmen kívül hagyja, hogy NATO-tagként nem kell a katonai képességek teljes spektrumának kialakítására törekedni. Nem mindenre, hanem csak a ránk háruló legvalószínűbb műveletek végrehajtására kell felkészülni, de azokra a legmagasabb szinten. Ehhez képest a magyar fegyverzetbeszerzés "tragikomikus" és átláthatatlan, írja volt honvédelmi miniszter szerzőnk.
Azért van szükség egy szuverén Ukrajnára, hogy „legyen Oroszország és Magyarország között kellően széles és mély terület” – véli a magyar honvédelmi miniszter.
Blokkolja a gödöllői központú agráregyetem fejlesztését az uniós pénzek visszatartása. Ez azonban a közérdek szempontjából akár hasznos is lehet, mert így nem annyira könnyű dobra verni az egykori állami vagyont.
Megtekintette a miniszterelnök az Összhaderőnemi Műveleti Vezetési Irányító Központot.
Sorkatonaság helyett a hadsereg vonzóbbá tételével töltené fel a honvédséget Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki azt mondta, továbbra is kiemelt cél a haderő felkészültebbé tétele.
