Csütörtökön újabb szankciókat jelzett Oroszország számára az Európai Unió. A bejelentett, vagy tervbe vett szankciók jelentős részben az orosz pénzügyi rendszert érintenék, de az energiaszektor és az uniós fegyverexport tilalma is bekerülhet a körbe. A határozott szankciók keményen Oroszország húsába vágnak, ám a létfontosságú területekhez nem nyúlt igazán komolyan az EU.
Kiszivárgott egy uniós dokumentum, melyben az Európai Bizottság felvázolja, hogy milyen különböző szankciókat lehetne még életbe léptetni Oroszország ellen. A legdurvább esetben a földgáz és kőolaj uniós importjának leállítása is szóba jöhet. Ha a komolyabb opciók közül válogat az EU, akkor az akár több száz milliárd dolláros lyukat is üthetne az orosz büdzsén. Az orosz földgáz importja ugyanakkor sokkolná az európai gazdaságot.
A brit kormány közlése szerint orosz oligarchák elkezdték vagyonuk egy részének kimentését Londonból, miután kedden az Európai Unió külügyminiszterei egy olyan lista összeállítását rendelték el, amelyeken az orosz kormányhoz közeli emberek szerepelnének, akikkel szemben szankciókat kellene életbe léptetni. Az Oroszországgal szembeni nyugati fellépés a Malaysia Airlines MH17-es járatának Kelet-Ukrajna felett történő lelövése után vált erősebbé.
Kanada a maláj gép ukrajnai lelövéséért Oroszországot okolja, emiatt további, pontosan nem részletezett szankciókat léptetnek életbe. Az Európai Unió is készül a szigorúbb szankciókra. sőt Románia is szankciókat sürget.
Moszkva nem tett lépéseket az ukrán válság enyhítésére, az Oroszország ellen újonnan elfogadott amerikai büntetőintézkedések pedig azt a célt szolgálják, hogy egyértelművé váljon, következményei vannak Vlagyimir Putyin orosz elnök agressziójának – mondta az amerikai elnök.
Az Egyesült Államok szerdán tovább szigorított Oroszország elleni szankcióin az ukrajnai konfliktus miatt, bár hagyott még lehetőségeket későbbi büntetésekre is. Az Európai Unió szintén kibővíti a vállalatok, jogi személyek körét, amelyek büntetőintézkedésekkel sújthatók az ukrán válság miatt – derült ki az állam-, illetve kormányfők rendkívüli csúcstalálkozóján szerda éjjel elfogadott zárónyilatkozatból.
Az EU márciusban sújtotta szankciókkal a hatalmától megfosztott korábbi ukrán vezetői garnitúrát, Viktor Janukovics leváltott ukrán elnök és társai pedig panaszt tettek emiat az Európai Bizottságnál.
Az orosz kormánynak be kell szüntetnie a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok fegyverrel való ellátását, és fel kell szólítania a lázadókat, hogy tegyék le a fegyvert – ezt várja az amerikai külügy. Egyelőre lezárták az újabb szankciók előkészítését, de bármikor újrakezdik. Az első orosz gesztusok ellenére nem kizárt, hogy az Európai Unió is újabb szankciókat vezet be.
Arszen Avakov belügyminiszter hétfőn hadat üzent a szakadároknak. Szerinte a május 25-i elnökválasztás idejére provokációk készülnek, de a rendőrség kész útjukat állni.
Az ukrajnai válságba való agresszív orosz beavatkozás miatt az eddigi szankciós intézkedések kiterjesztéséről dönthetnek hétfői brüsszeli tanácskozásukon az EU-országok külügyminiszterei.
Vlagyimir Putyin szerint Oroszországnak semmi köze ahhoz, ami Ukrajnában történik, mégis velük akarják megfizettetni az okozott baj árát. Szerinte az események hátterében a kezdetektől az USA áll.
Japán vízumkorlátozást rendelt el 23 személy ellen az ukrajnai válságba való orosz beavatkozás miatt - jelentette be a tokiói kormány kedden, egy nappal az újabb amerikai és európai uniós szankciók kihirdetése után.
Hét orosz kormánytisztviselőre és 17 vállalatra vetett ki szankciókat Washington, válaszul arra, hogy Oroszország továbbra is élezi a helyzetet Kelet-Ukrajában. Az Európai Unió 15 orosz tisztviselő elleni vagyonbefagyasztásról döntött.
Az eddigi 33 mellett további 15 orosz tisztviseló elleni büntetőintézkedésekről döntöttek hétfőn az uniós tagállamok képviselői.
Rövid időn belül meghozhatja a szankciókról szóló döntését a G7 csoport, mely szerint biztosítani kell a békés környezetet a májusi ukrajnai választások előtt. Az Egyesült Államok és az Európai Unió hétfőn jelentheti be az Oroszország elleni szankciók újabb körét.
Barack Obama amerikai és Francois Hollande francia elnök, Angela Merkel német kancellár, valamint David Cameron brit és Matteo Renzi olasz kormányfő felvetette újabb szankciók lehetőségét Oroszországgal szemben az ukrajnai helyzet romlása miatt - közölte pénteken a francia elnök hivatal.
Amerikai szenátorok egy csoportja egyre jobban elmozdulna az Oroszországgal szembeni tényleges szankciók irányába, Vlagyimir Putyin országa ugyanakkor mindeközben már egyre jobban érzi az eddig bevezetett szankciók hatását. Az oroszokon nagyot üthetnek a további szankciók, ám ezekkel Európa, és a világ is megütheti a bokáját.
A közeljövőben ugyan nem várható ilyen lépés az orosz elnök ellen, de az amerikai külügyminisztérium szóvivője nem zárja ki a Vlagyimir Putyin elleni büntetőintézkedések bevezetését – válaszolta a Twitteren Jen Psaki.
Megkezdték a kivonulást az orosz piacról a japán bankok, tartva attól, hogy az ukrajnai válság miatt a Nyugat még keményebb szankciókat érvényesít Oroszország ellen - írta a szombati Financial Times.
A Chatham House orosz és eurázsiai kutatási programjának vezetője, John Lough szerint Putyin magatartásából arra is következtetni lehet, hogy az orosz államfő megítélése szerint az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak nincs kidolgozott koncepciója Ukrajna stabilizálására, és sem az EU, sem Amerika nem érez jelentősebb késztetést az ukrán gazdaság pénzügyi kisegítésére.
