A hidegháború vége óta nem látott mértékben durvult el – az ukrán válság és a maláj gép lelövése miatt – Oroszország és az Európai Unió (EU), illetve az Egyesült Államok (USA) viszonya. Az EU-nagykövetek ugyanis igen komoly szankciókról döntöttek kedden.

Mindezzel a Nyugat a posztkommunista országgal folytatott kapcsolatainak egy fejezetét lezárja. Legalábbis a Financial Times úgy értelmezi, itt most egy korszak lezárult, a Nyugat számára elveszni látszik az az Oroszország, amelyről a 90-es évek elején még azt remélték, együtt tudnak működni vele.

A most elfogadott szankciókkal nagyot lépett az EU és az USA. Míg korábban mindenki csak ingatta a fejét, ha az EU az oroszokkal szembeni szankciókról beszélt, addig a mostani lépések tényleg kemények.

Így csapnak le az oroszokra a szankciók

A szankciók két helyen marnak bele igazán a már így is recesszió környékén tántorgó orosz gazdaságba. Az orosz pénzintézetek nyugati hitelfelvételi tilalma komoly finanszírozási problémákat okozhat: egyes számítások szerint a következő 12 hónapban 70-80 milliárd dollárt kell máshonnan összeszednie az orosz pénzintézeteknek, ennyi forrást kell megújítaniuk. A 2000 milliárd dolláros orosz éves gazdasági teljesítményhez, GDP-hez mérten ez nem túlzottan nagy összeg, ám ha sokáig fennmaradnak a szankciók, akkor jövőre is valahonnan máshonnan kell összekalapozniuk az orosz pénzintézeteknek ezt a pénzt, és nem annyira kézenfekvő, hogy ez könnyen sikerülne.

Putyinékon most keményen csattan az ostor

AFP / Alexander Nemenov

Az orosz jegybank tud itt segíteni, a rubeles finanszírozás ugyanakkor költségesebb, jóval drágábban tudnak így pénzhez jutni, ez is volt a célja a nyugati szankcióknak. Az oroszok természetesen nézhetnek más piacok után, ez leginkább a Távol-Keletet jelenti, ám kérdéses, hogy ott ki lesz hajlandó ilyen áron ennyi kölcsönt adni. A szankcióknak ezen eleme már igen hamar hat.

Ami viszont hosszabb távon éreztetheti hatását, és a banki finanszírozás drágulásánál is mélyebb sebet üthet az orosz gazdaságon, az az olajipari technológiák nyugati exportjának tilalma. Az orosz energiaipar ugyanis most olyan fázisban van, hogy lépni kellene valamelyik irányba. Tengeri fúrásokba kellene kezdenie, vagy a földgáz cseppfolyósításának irányába kellene elmozdulnia. Az oroszoknak egyik területen sincs saját technológiájuk, ezért van szükségük a nyugati technológiára, műszaki tudásra, más országból, például Kínából pedig nem tudják beszerezni. A nyugati cégek csak idén is több tízmilliárd dollárt költöttek volna el Oroszországban kutatásra, ennek egy részét most minden bizonnyal vissza kell fogniuk a technológiák exportjának tilalma miatt.

A nyugati technológiák nélkül 7-8 év múlva hiány léphet fel azokból a kapacitásokból, amelyeket akkor kellene használni, vagyis így új kitermelőhelyeket kellene kiaknázni, vagy más technológiával kellene az energiahordozókat kinyerni és feldolgozni. Mindez csak akkor okozhat gondot, ha sokáig fennmaradnak a szankciók, de a tapasztalat az, hogy aki már bevezette az embargót, az igen nehezen visszakozik (lásd az Iránnal szembeni szankciók), és másra is lehet használni a szankciókat, nem csak a közvetlen szektorokra.

Mennyire fájhat az EU-nak?

Az oroszok az eddigi jelzések alapján nem restek visszacsapni, de a válaszuk minden bizonnyal aszimmetrikus lesz, vagyis olyan területeken élnek majd viszontszankciókkal, amelyeken az EU nem élt. Ez döntően azért is lehet, mivel az oroszok például nem tudnak visszavágni az EU-nak azzal, hogy leállítják az orosz energetikai technológia exportját, mert értelemszerűen ez inkább a másik irányba áramlik. Az oroszok széles listáról mazsolázgathatnak, ám minden bizonnyal maradnak az arányos intézkedéseknél. Bár belengették korábban, hogy államosíthatnak nagy nyugati cégeket, ezt a kártyát pedig most is előhúzták, kérdéses, hogy mennyire mernek ilyen drasztikusat lépni. Elrettentő példa lehet számukra ugyanis a Jukosz esete, a volt tulajdonosoknak, bár még nem jogerősen, 50 milliárd dolláros kártérítést ítélt meg egy hágai bíróság a héten.

Az oroszok már kezdik megmutatni, milyen irányba is terveznek egyet lépni: az orosz fogyasztóvédelmi hatóság ugyanis beperelte a McDonald's gyorsétteremláncot, mivel szerintük nem szabályosak a cég egyes termékei. A lengyel zöldségek importját emellett pedig a minőségbiztosítási tanúsítványokkal kapcsolatos problémák miatt augusztustól megtiltották.

Ezekkel azonban aligha elégszenek meg, ha a nyugati szankciók fennmaradnak vagy további területekre terjednek ki. Szinte biztos, hogy pénzügyi és kereskedelmi szankciókat vezetnek be majd az oroszok. Elképzelhető, hogy nem vásárolnak majd nyugati államkötvényeket, vagy az EU-ból, USA-ból Oroszországba irányuló élelmiszer-ipari, autóipari szállításokra vezetnek be korlátozásokat. A francia Renault már arról adott hírt, hogy 8 százalékkal csökkentek Oroszországba irányuló eladásai az idei év első hat hónapjában és nem tudni, hogy a szankciók mennyire érinthetik a céget. (A Renault a Nissannal közösen mellesleg a legnagyobb orosz autógyárat, az Avtovazt is birtokolja.)

A lényeg, hogy olyan területeken igyekezhetnek lecsapni az oroszok, ahol ők is jelen vannak termékekkel, szolgáltatásokkal, csak azok kevésbé versenyképesek, de szükség esetén tudják velük pótolni a nyugati árukat, szolgáltatásokat.

És Magyarország hogy járhat mindezzel?

Számszerűsíteni nehéz lenne annak hatásait, hogy az oroszokat érintő szankciók közvetve miként csapódnak le Magyarországon. Abból indulhatunk ki, hogy 2013-ban 753 milliárd forint értékben exportáltunk Oroszországba, az orosz állam a 10. legfontosabb exportcélországunk volt ekkor. (Importnál a második, az energiahordozók behozatala miatt.)

Mivel nem tudni, hogy Oroszország mely területeken vághat vissza, így a kereskedelmi kapcsolatok alapján lehet tippelgetni, hogy hol fájhatnak nekünk a szankciók.

A paksi bővítés, az élelmiszeripar, a gépjárműgyártás, valamint a gyógyszeripar (a Richternek például jelentős piaca az orosz) azok a területek, ahol mi is megégethetjük magunkat.

Az Európai Bizottság szankciós javaslatain alig változtattak a tagállamok képviselői

AFP / John Thys

Paks 2-t illetően a létesítmény bővítéséért felelős kormánybiztos, Aszódi Attila nemrég elmondta, hogy az előkészítést egyelőre nem befolyásolják a szankciók, de ha még szélesebb körű szankciókat vezetnek be Oroszország ellen, akkor már lehetnek problémák. A paksi bővítést orosz hitelből valósítjuk meg, ehhez orosz – minden bizonnyal állami – bankok közreműködésére is szükség van. A tízmilliárd eurós hitel folyósítása elé pénzügyi problémák jelenleg nem gördülnek, a hitel kamata fixált (bár Brüsszelben még nem lefutott az erőmű bővítése körüli ügy). Az erőmű tervezése ugyanakkor legkorábban jövőre kezdődhet, vagyis kapavágás egy darabig még nem lesz Pakson, így a hitelösszeg jelentős részét sem kezdjük el lehívni, felhasználni. Az orosz bankok forrásbevonása ugyanakkor korlátozottá válik, zárják soraikat a pénzintézetek, igyekeznek minden bizonnyal nyugati kinnlevőségeiket csökkenteni. A paksi bővítés hosszú távú projekt, és simán benne van a pakliban, hogy 3 hónap, vagy egy fél év múlva visszavonják a szankciókat, és minden mehet tovább a maga medrében. Viszont ha évekig maradnak a szankciók, akkor kérdéses, hogy az orosz-magyar szerződést mennyire írják felül az események, mennyire érintik keményen az orosz pénzügyi rendszert a szankciók – ezt azonban majd csak a következő hónapok mutatják meg.

A következő érzékeny terület az élelmiszeripar lehet. Magyar húsipari, tejipari szereplőknek fájhatnak azok a lépések, melyeket az oroszok viszonválaszként megfogalmazhatnak. Az oroszok korábban ugyanis előszeretettel éltek az uniós hús behozatalának tilalmával, a magyar hús importját legutóbb májusban tiltották be. Olyan nagy cégek is érintettek voltak ekkor, mint a Pick vagy a Pápai Hús.

Bár sokan a magyar élelmiszer-ipari export miatt kongatják a vészharangot a szankciók miatt, nem biztos, hogy ez lesz az igazán kemény dió Magyarországnak. Az Oroszországba irányuló magyar exportban az élelmiszer-ipari termékek csak 10 százalékot képviselnek, túlnyomórészt feldolgozott termékeket, gépeket, szállítóeszközöket viszünk az oroszokhoz. Vagyis ha például az orosz kormányzat a gépjárművek importjával kapcsolatban léptetne életbe korlátozásokat, az a hazai autógyárakra (Mercedes, Audi) is hatással lehetne, ráadásul elképzelhető, hogy nagyobbal, mint az élelmiszeripar területén.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalára, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Ha a cikkre az ismerősei figyelmét is felhívná, akkor a "Megosztom"-ra is kattintson! A közösségi oldalon plusz tartalmakat is talál.