#szerelem

Tényleg inkább a nők szakítanak, vagy csak ők mondják ki előbb, ami nyilvánvaló?

A statisztikák szerint a válásokat valóban gyakrabban kezdeményezik nők, de ez nem jelenti azt, hogy könnyebben szakítanának, vagy egyik napról a másikra döntenének. Sok kapcsolatban épp az a fél fárad bele előbb, aki hosszú ideje próbál beszélni a problémákról, javítani a kapcsolaton, és visszajelzést kérni a másiktól. Balog Andrea pszichológus szerint ezért tűnhet a szakítás az egyik félnek váratlan robbanásnak, miközben a másiknak már régóta tartó folyamat vége.


A tökéletes társ keresése közben elveszíthetjük azt, aki tényleg hozzánk illene

A mesék, a romantikus filmek és a társkereső appok világa mind azt sugallhatja, hogy valahol vár ránk a tökéletes ember, aki mellett végre teljesnek érezhetjük magunkat. Csakhogy a „nagy ő” keresése közben könnyen nem a másikat látjuk, hanem a saját vágyainkat, hiányainkat és családi mintáinkat vetítjük rá. Balogh Klára család-pszichoterapeutával arról beszélgettünk, miért olyan erős bennünk a tökéletes társ mítosza, és hogyan lehet eljutni az ideál hajszolásától a valódi kapcsolódásig.


Amikor a szeretet és a bántás összekeveredik: így tart fogva a traumakötődés

Miért ragaszkodunk néha ahhoz az emberhez a legerősebben, aki a legtöbbet árt nekünk? A traumakötődés egy olyan pszichológiai jelenség, amelyben a bántalmazás, a félelem és az időnkénti szeretetteljes pillanatok különös, nehezen felbontható érzelmi kötődést hoznak létre. Bár a kifejezést ma már gyakran használják a közösségi médiában, valódi jelentése jóval összetettebb, és sokkal inkább a bántalmazó kapcsolatok működéséről szól. Hogyan alakul ki ez a láthatatlan kötelék, és miért olyan nehéz kilépni belőle? Miért olyan nehéz elengedni valakit, aki újra és újra fájdalmat okoz?


A társfüggőség sokszor nem a párkapcsolatban kezdődik, hanem a családi múltban

A társfüggőség sokszor nem ott kezdődik, ahol először látványossá válik: nem az első rossz párkapcsolatban, nem a szakítástól való rettegésben, és nem abban a mondatban, hogy „én csak segíteni akarok”. A háttérben gyakran családi minták, elhallgatott traumák, szorongások és generációkon át ismétlődő kapcsolati forgatókönyvek állnak. Kapitány-Fövény Máté pszichológus írása azt mutatja meg, hogyan válhat az elhagyástól való félelem, az önfeladás és a kontroll nemzedékről nemzedékre öröklődő működésmóddá – és hogyan lehet mégis átírni ezt a történetet.



Erről a 7 függőségről a legnehezebb leszokni

A függőségekről legtöbbször az alkohol, a cigaretta vagy az illegális drogok jutnak eszünkbe. A szakemberek és az érintettek tapasztalatai szerint azonban nem feltétlenül ezek azok a szenvedélyek, amelyektől a legnehezebb megszabadulni. Egyes viselkedések, érzelmi kötődések vagy akár hétköznapi szokások is olyan erős kapaszkodóvá válhatnak, hogy leküzdésük sokszor nagyobb kihívást jelent, mint azt elsőre gondolnánk.


Nem minden féltékenység a szerelem jele – kamaszok is kerülhetnek bántalmazó kapcsolatba

A tinédzserkor telis-tele van tanulnivalóval magunkról, a másikról, a világról. A párkapcsolat vagy maga a „randizás” egészen új készségek alkalmazását igényli a serdülőtől. Az első romantikus kapcsolatok ennek a tanulásnak a terepei és a későbbi párkapcsolatok szempontjából fontos mérföldkövei is egyben, de sajnos előfordul, hogy az első szerelmek nem jó emlékeket, hanem a bántalmazás nyomait hagyják maguk után.


Amikor a béke kedvéért lassan eltűnünk önmagunkból – hol kezdődik az önalávetés egy kapcsolatban?

Messziről nézve a dinamika egyszerűnek tűnik: az egyik fél domináns, parancsolgató, nagyhangú, a másik pedig tojáshéjon lépkedve kering körülötte, lesve minden hangulati rezdülését. Az erősebb diktál, a gyengébb csendesen fejet hajt, a konfliktusok rövidek, ha egyáltalán vannak még, és a viták egyoldalú utasításokban érnek véget. Belülről már sokkal összetettebb a kép. Dajka Emőke pszichológus írása.



Itt az ideje feltenni a kérdést: ma már kínos, ha valaki bepasizott?

Egyre kevésbé vet jó fényt a nőkre, ha romantikus pillanataikból gyártanak tartalmat a közösségi médiára. Úgy tűnik, a párkapcsolat önmagában már nem igazolja a nőiességet, kevésbé tekintenek rá az emberek eredményként, és inkább az tölti el büszkeséggel a nőket, ha egyedülállók. Miből fakad ez, és mennyire igaz Magyarországon? Mit jelent, hogy már a heteroszexualitás is politkai kinyilatkoztatás? Hogyan kapcsolódik ehhez az incel mozgalom? Szakértőkkel beszélgettünk.


Kösz, jól: Van, aki nem lehet szerelmes?

Miért leszünk szerelmesek? Miben más a szeretet? Lehetünk szerelmesek egyszerre több emberbe? Hogyan hat az egészségünkre a magány? Tudományosan is kimutatható, ha valaki szerelmes? Ezekről a témákról is szó esett a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.



„Halálosan unottan indultam neki, de mindig megerőltettem magam” – randifásultságba süppednek az online ismerkedő tömegek

Az ismerkedésnek felszabadultnak, örömtelinek kellene lennie, de azért ez nem mindig van így, főleg nem az online társkeresők világában. Vannak, akik már a potenciális jelöltekkel folytatott üzenetváltásokban kiégnek, másokat a kudarcos randik sorozata tesz padlóra, megint mások valójában nem is párt keresnek, hanem az önértékelésüket próbálják helyreállítani. A dating burnout, vagyis a randifásultság különösen azokra veszélyes, akik nincsenek kibékülve magukkal. Mit tehetünk ellene és annak érdekében, hogy ne csak hajszoljuk, hanem meg is találjuk a szerelmet?


Csak az intimitás nélküli szex jöhet szóba, vagy mernek még szerelmesek lenni a huszonévesek?

Vannak hatalmas kliséi az életnek, kívülről nézve a szerelem és a rózsaszín köd is közéjük tartozik. Aztán egyszer csak a kellős közepén találja magát az ember, és szinte felháborodik, amikor olyan állításokat olvas, hogy ma már nem mernek szerelmesek lenni a fiatalok. De mi is az a szerelem, hogyan ismerhetjük fel magunkban, és egyáltalán létezik-e még a jobbra húzások és rapidrandik világában? Erre kerestük a választ pszichológus segítségével.





Mintha találkoztatok volna már egy másik életben

Mi lenne, ha azt mondanám, létezik az igazi? Lehet, hogy egyedül vagy, lehet, hogy fásult kapcsolatban élsz, de a lelked mélyén még hiszel abban, hogy rád is vár valahol valaki. Vele már az első találkozásnál úgy érzed, mintha villám csapott volna beléd. Ha a végsőkön túl is kitartasz, akkor elérheted, ami keveseknek sikerül: újra egyesülhetsz a lelked másik felével, az ikerlángoddal.



„Lemondok én a sajtról, de rólad most már nem lehet” – a 63 legjobb magyar szerelmes szám

A lista persze szubjektív, a szerelemről pedig tudjuk, hogy nemcsak jó, hanem fáj, nemcsak szép, hanem olykor cafatokra tép, jó eséllyel elvakít, rosszabb esetben pedig egy időre megszállott, nyomorult idiótává változtat. Így aztán kedvenc szerelemről szóló számaink is széles érzelmi skálát fednek le, sőt akadnak köztük afféle antiszerelmes dalok is, amiket kár lett volna kihagyni. Ha ez a szívünk, hát röhögnünk kell, sőt köpni kell, de hiába csaltak meg Csengő Zolival, akkor is éljen a szerelem!