A gyermek születését követő első évben a partnerek kevésbé állnak közel egymáshoz – mutatott rá egy lengyel kutatás. Korábbi tudományos munkák arra jutottak, hogy a gyermekes párok párkapcsolati elégedettsége jóval meredekebben csökken az évekkel, mint gyerektelen társaiké.
A függőségekről legtöbbször az alkohol, a cigaretta vagy az illegális drogok jutnak eszünkbe. A szakemberek és az érintettek tapasztalatai szerint azonban nem feltétlenül ezek azok a szenvedélyek, amelyektől a legnehezebb megszabadulni. Egyes viselkedések, érzelmi kötődések vagy akár hétköznapi szokások is olyan erős kapaszkodóvá válhatnak, hogy leküzdésük sokszor nagyobb kihívást jelent, mint azt elsőre gondolnánk.
A tinédzserkor telis-tele van tanulnivalóval magunkról, a másikról, a világról. A párkapcsolat vagy maga a „randizás” egészen új készségek alkalmazását igényli a serdülőtől. Az első romantikus kapcsolatok ennek a tanulásnak a terepei és a későbbi párkapcsolatok szempontjából fontos mérföldkövei is egyben, de sajnos előfordul, hogy az első szerelmek nem jó emlékeket, hanem a bántalmazás nyomait hagyják maguk után.
Messziről nézve a dinamika egyszerűnek tűnik: az egyik fél domináns, parancsolgató, nagyhangú, a másik pedig tojáshéjon lépkedve kering körülötte, lesve minden hangulati rezdülését. Az erősebb diktál, a gyengébb csendesen fejet hajt, a konfliktusok rövidek, ha egyáltalán vannak még, és a viták egyoldalú utasításokban érnek véget. Belülről már sokkal összetettebb a kép. Dajka Emőke pszichológus írása.
Azt hitte, hogy majd megjavul a kapcsolata, mint az elromlott bicikli, csak meg kell kicsit bütykölni? Telnek az évek, és csak leheletnyi a változás. Felmerülhet a kérdés, mi irányította a párválasztását, a döntését, hogy emellett az ember mellett horgonyozzon le.
Egyre kevésbé vet jó fényt a nőkre, ha romantikus pillanataikból gyártanak tartalmat a közösségi médiára. Úgy tűnik, a párkapcsolat önmagában már nem igazolja a nőiességet, kevésbé tekintenek rá az emberek eredményként, és inkább az tölti el büszkeséggel a nőket, ha egyedülállók. Miből fakad ez, és mennyire igaz Magyarországon? Mit jelent, hogy már a heteroszexualitás is politkai kinyilatkoztatás? Hogyan kapcsolódik ehhez az incel mozgalom? Szakértőkkel beszélgettünk.
Miért leszünk szerelmesek? Miben más a szeretet? Lehetünk szerelmesek egyszerre több emberbe? Hogyan hat az egészségünkre a magány? Tudományosan is kimutatható, ha valaki szerelmes? Ezekről a témákról is szó esett a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
A nyitott, őszinte kommunikáció és a partner érzelmi igényeire való érzékeny válaszreakció megerősíti a bizalmat, elmélyíti az intimitást, és segít a közös nehézségek leküzdésében.
Az ismerkedésnek felszabadultnak, örömtelinek kellene lennie, de azért ez nem mindig van így, főleg nem az online társkeresők világában. Vannak, akik már a potenciális jelöltekkel folytatott üzenetváltásokban kiégnek, másokat a kudarcos randik sorozata tesz padlóra, megint mások valójában nem is párt keresnek, hanem az önértékelésüket próbálják helyreállítani. A dating burnout, vagyis a randifásultság különösen azokra veszélyes, akik nincsenek kibékülve magukkal. Mit tehetünk ellene és annak érdekében, hogy ne csak hajszoljuk, hanem meg is találjuk a szerelmet?
Vannak hatalmas kliséi az életnek, kívülről nézve a szerelem és a rózsaszín köd is közéjük tartozik. Aztán egyszer csak a kellős közepén találja magát az ember, és szinte felháborodik, amikor olyan állításokat olvas, hogy ma már nem mernek szerelmesek lenni a fiatalok. De mi is az a szerelem, hogyan ismerhetjük fel magunkban, és egyáltalán létezik-e még a jobbra húzások és rapidrandik világában? Erre kerestük a választ pszichológus segítségével.
A Szerelem hazai színpadi változatát Törley-Havas Sára dramaturg és Ördög Tamás rendező jegyzi, akinek a Haneke-film adaptációja a harmadik rendezése az Örkényben. Milyen nehézségekkel néztek szembe az intim jelenetek színpadra állításánál? Mit szimbolizál a külső szereplők alulöltözöttsége, és miért az idős házaspár tűnik normálisnak a darabban?
Efféle átfogó tiltásra az AP hírügynökség szerint a hidegháború óta nem volt példa.
Mit tegyen a feleség, ha már nem úgy kívánja a férjét? Erről is szól a francia párkapcsolatok szakértője, Emmanuel Mouret új filmje. A szívspecialista rendezővel Párizsban beszélgettünk – egyebek mellett Jacques Becker és Max Ophüls zsenialitásáról.
Mi lenne, ha azt mondanám, létezik az igazi? Lehet, hogy egyedül vagy, lehet, hogy fásult kapcsolatban élsz, de a lelked mélyén még hiszel abban, hogy rád is vár valahol valaki. Vele már az első találkozásnál úgy érzed, mintha villám csapott volna beléd. Ha a végsőkön túl is kitartasz, akkor elérheted, ami keveseknek sikerül: újra egyesülhetsz a lelked másik felével, az ikerlángoddal.
Közhelyesen hangzik, de tényleg egy modern kori szerelmi történet zajlott le milliók szeme láttára a közösségi médiában az elmúlt hetekben. Kivéve persze, ha igaza van annak a néhány kritikusabb hangnak, melyek szerint mindössze egy marketingfogásról van szó.
A lista persze szubjektív, a szerelemről pedig tudjuk, hogy nemcsak jó, hanem fáj, nemcsak szép, hanem olykor cafatokra tép, jó eséllyel elvakít, rosszabb esetben pedig egy időre megszállott, nyomorult idiótává változtat. Így aztán kedvenc szerelemről szóló számaink is széles érzelmi skálát fednek le, sőt akadnak köztük afféle antiszerelmes dalok is, amiket kár lett volna kihagyni. Ha ez a szívünk, hát röhögnünk kell, sőt köpni kell, de hiába csaltak meg Csengő Zolival, akkor is éljen a szerelem!
Mindent elárasztottak a szívecskés plüssök, lufik, bonbonok? Megcsömörlött a sablonos romantikus komédiáktól? Anti-Valentin-napi válogatásunkban ezekre kínálunk alternatívát: összegyűjtöttünk néhány olyan meghökkentő, sokkoló és furcsa filmet, amely a szerelem árnyoldalát, olykor pusztító természetét ábrázolja.
Sokan másképp gondolják, de egy friss vizsgálat szerint az erős szerelem nem feltétlenül jár fokozott szexuális vággyal. Ez szembemegy azzal, amit sokan gondolnak.
A technika egy pszichológus házaspár, Arthur és Elaine Aron kutatási programjából származik, akik a szoros párkapcsolatok vizsgálata során fedezték azt fel. Részlet Robert B. Cialdini szociálpszichológus Hatás című könyvéből.
