Mára szinte mindenkinek van a baráti körében olyan házaspár, akik anno a Tinderen vagy valamelyik hasonló platformon ismerkedtek meg, és azóta is boldog családot alkotnak egy vagy több gyerekükkel. Emberek milliói vannak fent különböző randiappokon, ki tartós, ki alkalmi kapcsolat reményében, ki hosszabb, ki rövidebb ideig. Valami viszont valószínűleg közös bennük: jó részük – a Psychology Today cikkében idézett tanulmány szerint a 18-54 év közötti felnőttek több mint 78 százaléka – átélte már a dating burnout, vagyis a randifásultság jelenségét. Hogy mi is ez pontosan, mi okozza, hogyan lehet elkerülni vagy épp kijönni belőle, arról érintetteket és szakembert kérdeztünk.
Makai Gábor klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta szerint valós jelenség, hogy az emberek többsége időnként belefárad a randiappok használatába. „A sorozatos negatív élmények, tapasztalások, a kudarcok megélése olyan következménnyel jár, hogy már azt sem tudják igazán, miért is vannak fent. Kialakul egyfajta automatizmus, amibe belecsúszva kiüresedett tekintettel pörgetik a profilokat. Közben viszont elvész a tudatosság, a motiváció, a lendület.”
A nyilvánvaló tünetek ellenére sokan képtelenek megálljt parancsolni maguknak és kettőt hátralépni – pedig fontos lenne belátni, hogy nagy sikerekre a fásultság, kiüresedettség állapotában nem számíthatunk, hiszen így tulajdonképpen látszatfelhasználókká válunk.
Vannak hatalmas kliséi az életnek, kívülről nézve a szerelem és a rózsaszín köd is közéjük tartozik. Aztán egyszer csak a kellős közepén találja magát az ember, és szinte felháborodik, amikor olyan állításokat olvas, hogy ma már nem mernek szerelmesek lenni a fiatalok. De mi is az a szerelem, hogyan ismerhetjük fel magunkban, és egyáltalán létezik-e még a jobbra húzások és rapidrandik világában? Erre kerestük a választ pszichológus segítségével.
Függővé teszi, aki arra hajlamos
De miért érezzük a kényszert, hogy mindenáron fent kell lennünk ezeken a felületeken, és miért olyan nehéz sokszor határt szabni a használatuknak? Makai Gábor azt mondja, a boldogsághormon-szintünket megdobhatja egy darabig a tudat, hogy megnézték a profilunkat, matcheltek velünk (vagyis „párba álltunk”), ránk írtak, és ez függőséghez vezethet, hiszen a visszajelzés doppingol.
Ha képtelenek vagyunk más módon növelni a boldogságérzetünket, kialakulhat egy patológiás függőségi állapot, ami átcsaphat egyfajta versenyfutásba, hogy bebizonyítsuk: van értékünk a »húspiacon«.
A pszichológus nem véletlenül használja ezt a kifejezést.
