Régóta vannak politikusnők Indiában, de választóként nem olyan régen lettek fontosak. Ma már kikerülhetetlenek, nemigen kerülhet hatalomra olyan politikus, aki nem ígér, illetve ad olyasmit, ami elsősorban a nőknek fontos.
A januári Újdelhi Nemzetközi Könyvvásárral párhuzamosan tartott Krasznahorkai-szeminárium nyitóelőadását a több mint tíz éve Indonéziában, illetve Malajziában élő írótárs, Barnás Ferenc tartotta. Nemcsak ez jelzi, hogy Ázsiában is magas lett a magyar irodalom ázsiója Krasznahorkai László Nobel-díja nyomán. Ha minden jól megy, a Sátántangó malájul is megjelenhet, Barnás A kilencedik című regényét pedig bengáliul adnák ki. A könyvvásáron Barnás órákon át dedikálta két angolul megjelent könyvét, a felolvasássorozaton négyszázan vettek részt. Az idén Mészöly Miklós-díjjal kitüntetett író ebből az alkalomból adott interjút Szeretettel külföldről rovatunknak.
Decemberben több hullámban is veszélyes, a megszokottnál is jóval sűrűbb szmog ült az indiai fővárosra. Az ad hoc hatósági lépések csak látszatintézkedések, a hatalmas országban időtlen idők óta nem sikerül javítani a levegő minőségét.
Összművészeti eseményt szervezett a Magyar Vendégoktatói Hálózat és a Liszt Intézet Delhiben és Benáraszben a Jókai200 emlékév keretében. Gyenes Zsófia és Gróf Ferenc képzőművészek újraértelmezték a legolvasottabb magyar író kevésbé ismert, 1872 és 1874 között írt A jövő század regénye című művét. Azt akarták bemutatni az indiai közönségnek, hogy egy XIX. századi magyar szerző nagyon hasonló világban élt, mint amilyenben mi most: a pánik az a kulcsszó, amely Jókai korát összeköti a 21. századdal.
Egy ünnep szól az evésről, de több is a böjtölésről. A rámlilá olyan, mint egy sorozatozás a Netflixen. És akkor az „indiai karácsonyról” még nem is beszéltünk.
A közbeszédet mostanában Donald Trump amerikai elnök vámháborúja uralja Indiában, de nemrég volt az egyik fontos helyi ünnep, a raksábandhan, a testvérek napja, amikor a nők, a lányok egy karkötőt, úgynevezett rákhít adnak öccseiknek, bátyjaiknak, akik ezt ajándékkal, finomsággal viszonozzák. Ez a szokás a szeretet kifejezése, annak megerősítése, hogy a nők számíthatnak fivéreik védelmére, ha úgy adódik.
Banu Mushtaq indiai írónő Heart Lamp című könyvét Deepa Bhashthi fordította angolra, a díjat ő is megkapta. Először fordul elő az is, hogy novelláskötetért adnak Nemzetközi Booker-díjat. Ezt az elismerést olyan műért lehet megkapni, amely angol nyelven is megjelent. Mushtaq novelláinak főszereplői Karnataka állambeli, nehéz sorsú muszlim nők. Szeretettel Indiából sorozatunk írása.
A minap a szerző két baráti családjában is esküvőt tartottak. Ez nem két programot jelent, hanem valóságos eseménysorozatot, az indiaiak megadják a módját.
Az ájurvédáról, valamint kulturális és természeti látványosságairól ismert Keralának idehaza nagy reklámot csinált az ott nyaraló Orbán Viktor. Szeretettel Delhiből sorozatunk szerzője ebből az alkalomból korábbi személyes keralai, illetve Kocsi városában szerzett tapasztalatait osztja meg.
Ügyelet után pihent le a klinikán az orvosnő, amikor brutálisan megerőszakolták és meggyilkolták. A rendőrségi eljárást mintha szabotálták volna, a társadalmi felháborodás nyomán aztán előkerült egy a térfigyelő kamera felvételén látható férfi és bizonyékok eltüntetésének gyanújával letartóztatták az intézmény vezetőjét is. A politikusok és a hatóságok fellépésével azonban továbbra is elégedetlenek a tiltakozók, éppen ma újra sztrájkot kezdtek a nyugat-bengáli rezidens orvosok. Szeretettel külföldről című sorozatunk cikkében ezúttal felkavaró részek vannak.
Szerzőnk nyári vakációját Magyarországon tölti, így Szeretettel külföldről sorozatunkban ezúttal nem Delhiből jelentkezik írásával, amelynek témája azért nem esik távol Indiától.
