#szeretettel külföldről

„Krasznahorkai nem kevesebbet remélt az irodalomtól, mint megváltást, így is viszonyult hozzá” – indiai interjú Barnás Ferenccel

A januári Újdelhi Nemzetközi Könyvvásárral párhuzamosan tartott Krasznahorkai-szeminárium nyitóelőadását a több mint tíz éve Indonéziában, illetve Malajziában élő írótárs, Barnás Ferenc tartotta. Nemcsak ez jelzi, hogy Ázsiában is magas lett a magyar irodalom ázsiója Krasznahorkai László Nobel-díja nyomán. Ha minden jól megy, a Sátántangó malájul is megjelenhet, Barnás A kilencedik című regényét pedig bengáliul adnák ki. A könyvvásáron Barnás órákon át dedikálta két angolul megjelent könyvét, a felolvasássorozaton négyszázan vettek részt. Az idén Mészöly Miklós-díjjal kitüntetett író ebből az alkalomból adott interjút Szeretettel külföldről rovatunknak.





Minden héten megölnek valakit: a nők elleni erőszak speciális tényállását is törvénybe foglalják Romániában

Románia Magyarországgal ellentétben már régen ratifikálta az Isztambuli egyezményt, amelynek célja a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzése, felszámolása. A szomszéd országban a nők védelmében még tovább lépnek, jogilag is meghatároznák a femicídium fogalmát. A kifejezés köznyelvi jelentése: a nők nemük miatti szándékos megölése.




Nagy felháborodás fogadta, hogy felgyújtották egy szabadkai ügyész kocsiját, de a Vajdasági Magyar Szövetség nem szólalt meg

A Szerbiában már több mint egy éve zajló tiltakozó megmozdulásokat kísérő egyik állandó félelem, hogy előbb-utóbb elszabadulnak az indulatok, teret nyer és eszkalálódik az erőszak. Arra azonban csak kevesen számítottak, hogy az eddigi egyik legbrutálisabb eseményre az egyébként békés és nyugodt, a magyar határhoz közeli Szabadkán kerül sor.




Nehéz lett volna megjósolni, de Indiába is eljutott Jókai sci-fije

Összművészeti eseményt szervezett a Magyar Vendégoktatói Hálózat és a Liszt Intézet Delhiben és Benáraszben a Jókai200 emlékév keretében. Gyenes Zsófia és Gróf Ferenc képzőművészek újraértelmezték a legolvasottabb magyar író kevésbé ismert, 1872 és 1874 között írt A jövő század regénye című művét. Azt akarták bemutatni az indiai közönségnek, hogy egy XIX. századi magyar szerző nagyon hasonló világban élt, mint amilyenben mi most: a pánik az a kulcsszó, amely Jókai korát összeköti a 21. századdal.